Sokorói dombság

Győrtől délkeletre a Győri-medence és a Bakony között helyezkedik el a Sokorói-dombság vagy Pannonhalmi-dombság, Magyarország egyik kistája. Magyarország legújabb tájbeosztása szerint a Dunántúli-középhegység nagytájhoz (makrorégió) tartozik. Régebben a Kisalföld peremvidékéhez sorolták. Ez is mutatja, hogy a táj átmeneti terület a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység között.
A Sokorói-dombság körül elhelyezkedő települések néprajzi, illetve társadalomföldrajzi elnevezése Sokoró vagy Sokoró térség.
A szakirodalom a három dombsorból (Pannonhalma, Ravazd-Csanaki vonulat, Sokoró) és két fő völgyből (Pannonhalmi völgy, Tényői völgy) álló kistájat a közelmúltig mindenütt Pannonhalmi-dombság néven említette. Néhol azonban megtaláljuk a Sokoró (Sokorói-halomvidék) nevet is, amelyet az egész területre alkalmaznak. A táj elhatárolása nem könnyű. Délről a Bernát-patak (Bornát patak) és a sokorói Bakony ér, keleten a Vezseny ér és a Pándzsa egy szakasza alkotja a határt. Pontosabb az elhatárolás, ha a dombság peremén települt falvakat összekötő vonalat tekintjük határnak. Ez a vonal a Nagydém és Hathalom – Gic – Románd – Bakonypéterd – Tápszentmiklós – Táp – Nyalka – Pázmándfalu – Töltéstava – Győr (Ménfőcsanak) – Felpéc – Kajárpéc – Nagydém községeket köti össze. Így viszont a községek közigazgatási területe nyúlik át a szomszédos tájak és Veszprém megye területére.
A Sokorói-dombság legegyszerűbben Győrből érhető el. Kerékpárosok számára a Fertő-tavi és szigetközi kerékpárutakról is jól megközelíthető. Az terület turisztikai értékét növeli a Bakony hegység, illetve azon keresztül a Balaton közelsége.
A Sokorói-dombság látnivalói a tájegységen belül szétszórtan találhatók meg. Megtekintésük egy vagy kétnapos gyalogos, kerékpáros túrával megoldható. Ma már több lehetség adódik, hogy a körzeten belül szálláslehetőséget találjanak az előre be nem jelentett látogatók. Ezenkívül jó kikapcsolódási lehetőséget nyújt a tájegység mélyebb megismerésére az erdők, dombok felkeresése. Az itt termelt híres borok megkóstolása és más termékek megismerése is e táj felfedezését jelentheti.
A Sokorói-dombság pannonhalmi, csanaki és szemerei vonulatain, a tájvédelmi körzeten belül csoportos és egyéni szakvezetővel ellátott túrák megszervezése lehetséges. A nyúli lakóházak fölött magasodó dombok tetején kezdődik és a Mária-szobornál végződik Európa egyik legnagyobb homokkőből álló szurdokvölgye, az úgynevezett Szurdik. A 8-10 méter széles szurdokvölgyben keskeny út vezet felfelé, melyet helyenként 15-20 m magasságú függőleges löszfalak határolnak. Az út melletti homokfalból borospincék nyílnak, köztük a Nyúli Mezőgazdasági Szövetkezet jelentős méretű pincerendszer. A Sokorói-dombság legmagasabb pontja 312 méter, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Kisalföld síkságára, amelyen a falu nagyobb része elhelyezkedik. Jó időben Győr pereme is jól látható.
Béla-kút. Ravazd községet Veszprém felé elhagyva (kb. 50 m-re) egy forrás található. Felette kis négyszögletes alakú barokk kútház emelkedik. Falában márványtábla utal a kúttal kapcsolatos legendára: IV. Béla a tatárok elől menekülve megpihent a forrásnál és ivott annak vizéből. A forrás ma is kínálja friss vizét az arra járóknak, de az úton semmiféle jelzés nem mutat rá. A kúttal átellenben fekvő dombon, alacsony kerítéssel körbevéve áll a Szent Villebald-emlékkereszt. Itt volt Szent Villebald temploma, és a török korban elpusztult régi falu is.
Rába ring. Écs község nyugati határában, dombok között találjuk a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. 1984-ben épült próbapályáját. A Rába Ringnek nevezett 90 hektáros impozáns létesítményen 1990-től nemzetközi autóversenyeket rendeznek.
Tájházak a Sokoró-vidéken
Felpéc: A négyhelyiséges lakóházban 1996 tavaszára helytörténeti, néprajzi kiállítás nyílt. A vegyesfalazatú (föld, sár és kő) épület számos átalakítás, felújítás látható nyomát hordozza magán. Szobái mestergerendáján 1819-es évszám olvasható, feltételezhető azonban, hogy az első építési fázis ennél korábbi. Konyhájában az 1920-as évekből való mászókéményes kemence található.
Gyarmat: A 19. század közepén épült zsellérházban a századforduló tárgyi világát idéző berendezés, és kis helytörténeti gyűjtemény kapott otthont. Az épület minden szerkezete és berendezése eredeti, számos tárgy a ház utolsó lakójától származik.
Győrújbarát: A gazdagon berendezett L alakuló épület, a hozzá tartozó pincével, kamrával, kerekeskúttal a vidék egyik legteljesebb és legszebb együttese. Az állattartó épületek hiányát az magyarázza, hogy a szőlőhegyen a lakást eltűrték, de az állattartást tiltották a 19. században. A második konyha szabadkéménye még a régi, fonott, sarazott eljárással készült.
Táp: A tápi szőlőhegy oldalában, szinte a falu középpontjából kiindulva találjuk a Hegysor utca házait. Népi építészeti értéke elsősorban azért egyedülálló országos szinten is, mert szinte egy egész házsor maradt fenn szoros egységben megőrizve a Sokorói-dombság falvaira jellemző 17.századi zsellértelepítések emlékét.
Tényő: A sárkéményes, soros elrendezésű épület mestergerendáján az 1789-es évszám látható. Berendezésével a 19. század második felének zselléréletét idézi. Búboskemencéjét hagyományosan építették újjá, a kamrában pedig nagyméretű szövőszék található. A telken megtalálható a zsellérporta majd minden gazdasági építménye is, a szín alatt gazdasági eszközök állnak.
Szakrális, kultúrális műemlékek:
Pannonhalmi Bencés Főapátság (világörökség).
A főapátság a magyar történelem egyik kiemelkedő becses emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központ, a világörökség része. Magyarország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja. Pannonhalma természeti adottságai és a főmonostor vonzereje miatt a nagyközség a turisztikai iparágra rendezkedett be. A páratlan látnivalót nyújtó ezeréves apátság nemcsak építészeti jelentőséggel bír, hanem sokoldalú kiállításaival és gyűjteményeivel egyedülálló kultúrtörténeti emlékeket tár a látogató elé. Ezenkivül katolikus nevelési és oktatási központ.
Helytörténeti-régészeti kiállítás (a könyvtár előterében). Az itt elhelyezett vitrinekben a településen és annak környékén talált tárgyi emlékeket állították ki. A leletek többsége a kőkorból, bronzkorból és vaskorból, a római korból, a népvándorlás idejéből és a török korból származik. Híresek az oklevélmásolatok, amelyek közül az egyik az 1001-ből származó pannonhalmi alapítólevél másolata az alapító I. István király aláírásával („Stephanus Rex”). A másik az 1055-ös tihanyi alapítólevél másolata.
Műemlék könyvtár. Gyönyörű belső berendezése és festése mellett az igazi érték a könyvtári gyűjtemény. Számos könyvritkasággal rendelkezik: 30 kódex az 13–17. század közötti időszakból, 260 ősnyomtatvány és számos más ritkaság. Állományával, amely jelenleg kb. 360 ezer kötet tartalmaz, a világ legnagyobb bencés gyűjteménye.
Apátsági Képtár. A kiálított kb. 30 festmény között holland és flamand, olasz, spanyol, francia, német és osztrák művészek alkotásai láthatók. A gyűjtemény leghíresebb darabja a németalföldi David Teniers Brüsszeli búcsú című festménye. A magyar művészetet Barabás Miklós, Donát János és Jakobey Károly portréi képviselik