2009. március 21., szombat

Kinga túrsz Erdélyben :) - 2007.12-29.-2008.01.02 - IV

2008.01.01. Kedd
Legnagyobb meglepetésemre már nagyon korán fenn voltam, függetlenül attól, h elgé későn feküdtem le. Fél 12-re kértük a reggeli-ebédet. Már ideje korán felmentünk, csevegni. Felkészítettek mindenkit, h hideg lesz, ezért tessék felöltözni. Én inkább a kényelmes változatot preferáltam. Tavaly -4-5 fokban is majdnem odafagytak a szekérre. Megreggeliztünk, megittuk a 3as szettet is, ami így utólag nagyon jól jött. Mint megtudtuk itt minden az anyatejjel kerül az emberekbe: a néptánc, az éneklés, a zenélés, és mint utólag kiderült a szekér hajtás is.
Előbb elindultam, mivel még apunak be kellett szereznem a szilvapálinkát. Megkértem Enikőt, h álljon a lányok felett, mivel, ha nem vagyok itt, lehet, h nem készülnek el időre. Megkérdezte, h seprűt vegyen-e kezébe. Mondtam neki, h csak úgy jelképesen. Én is megcsúsztam kicsit, de az volt a szerencsém, h én már az utcában voltam. Nem lehetett sietni, mivel le kellett ülni, míg átöntik a pálinkát az üvegekbe, pár szót váltani, de aztán húznom kellett. Kiléptünk az ajtón és úgy láttam, mintha a lányok már ott vannak. Szaporáztam is lépteimet, már amennyire lehtetett, egyszercsak hallom a Margó hangját, ott jönnek a lányok. Na bumm, megint elkéstünk. Útközben szedtek össze. Kissé beakadt a lábam, de azért vhogy felléptem. Szisz megállt a szekér előtt, és szinte már kihallatszott, h hogyan is lépjen fel. ET és dr. Ducz megjárta, mivel túlságosan is beöltöztek és nem hajlott a lábuk. Mikor már haladtunk, éreztem, h mintha csúsznánk jobbra, ET is érezte. El kezdtem parázni kicsit, h lepottyanunk, szerencsére nem jött össze. Margó megkérdi tőlem,h hoztam-e erősítőt, erre a Józsi is elővesz egy laposüveget és én is, no meg a kis poharakat és egyet erősítettünk, adtunk Bandi bácsinak a kocsisnak is. Szisz ült a bakon, és nem győzte elhessegetni a lovak pukizását, mi csak néha egy-egy hangfoszlányt hallottunk belőle.
Fél úton megálltunk egy kiskocsmánál, egyedül a mi szekerünkön maradtak fenn az emberek. Oda is jöttek, h mi ez a lusta szekér. Az igazság az - legalábbis részemről - inkább csökkentettem a le és felmászkálásokat, mivel fogalmam sem volt, h hogyan fogom mindezt véghez vinni. Emberestül hátra állították a szekerünket, majd az Imre integetett a kricsmiből, gyere már!!! Addig győzködött, míg végül leszálltam. Kérdi mit iszunk, mondtam áfonyát. Erre vki érdeklődött, h van-e szilva. Volt. Később módosítottam, inkább szilvát kértem nekünk is, azt mondja az Imre a pultos néninek, h 1 dl-t (!!!) - már a puszta gondolattól fejre álltam, nem hogy meginni. Közölte a nőci, h nők nem ihatnak decit, de felet adott. Egy dbig szemeztem vele, aztán kétszeri hajtásra sikerült magamba dönteni. Ezután már úgy repültem fel a szekérre.
Mikor a víztározóhoz értünk, kicsit belehúztak a lovaink!!! Életemben először rávettem magam, h megsimogatom őket. Régen úgy voltam a lovakkal, mint a gyerekekkel: szépek, de csak távolról, közelebb ne jöjjenek. Most már a gyerekekkel is nagyon jó haverságban vagyok, talán eljön az az idő, h a lovakkal is így leszek. Persze eszembe jutott a reikis dolog is, h mennyire megérzik ezt. Megsimiztem őket. Fantasztikus érzés volt!!! Persze, ezt nem értheti az, akinek mindennapos dolog, és biztosan szörnyűlködnek többen is, h miért kellett erre ennyi ideig várni. Hát ezért!!! :) Így viszont nem hallottam a víztározó történetét. :( Nagyon szép volt az is, mivel be volt fagyva!!!
Találtam a neten:
Erdély - Székelyföld - Zeteváralja
A falu elsőrendű nevezetessége a Nagy-Küküllő és a Síkaszó összefolyásánál létesített völgyzáró gát és víztározó.Zetelaka határából kivált falu. A Nagy-Küküllo hegyvidéki szakaszán, az Ivó-pataka beömlése közelében, a 138-as megyei (aszfaltozott) út mentén fekszik, Zetelakától (a községközponttól) 6, Fenyédtől 12, és Székelyudvarhelytől 19 km-re.A völgyzáró gát és a víztározó(új nevek: a zeteváraljai víztározó, "zetalaki gát"). A Nagy-Küküllő felső szakaszának egyetlen mesterséges tava.Árvízvédelmi-folyószabályozási, gazdasági, energetikai, turisztikai-szociális, környezetvédelmi jelentosége van.A vízgyujtő tó létrehozásával (1976-1992) tulajdonképpen a felszíni vízfolyások sokoldalú hasznosítására törekedtek: ivó- és ipari vízszolgáltatás Székelyudvarhely- Székelykeresztúr-Segesvár-Medgyes vonalán, továbbá az árvizek megfékezése és elektromos energia termelése.A gát korszeru vízgazdálkodási (halászat, hajózás, sportrendezvények) és turisztikai hasznosítási terve még nem készült el.A víztározó vízmennyiségének 3/4-ed része arra szolgál, hogy tartós szárazság esetén is fenn tudják tartani a Nagy-Küküllő kellő vízhozamát.A víztározó befogadóképessége közel 50 millió, a megmozgatott földmennyiség 3 millió köbméter.A munkálatok során több mint 70000 köbméter betont használtak föl. A munkálatok során közel 300 ember dolgozott, a gát építése 16 évet vett igénybe.A gát mögött kialakult mesterséges tó (vízfelület) méretei: hossza 2,6 km, melybol 1, 4 km az egykori Nagy-Küküllo hosszában terül el.A vízfelület szélessége 400-800 méter, a két elágazásban, a Nagy-Küküllő és a Sikaszó mentén pedig 150-200 m között váltakozik.Zete váraA vár maradványai a Deság-dombja nevu 812 m magas hegyhát tetején található és a Gyergyóba vezető foútvonalat ellenőrizte.Székely Zoltán (1946) és Ferenczi Géza (1956) dák várként írták amely a késo vaskorban épült és a római korban is ideiglenesen fennállhatott, noha e terület már a római tartomány határain kívül esett.
Mesélték, h tavaly az egyik szekéren az átlak életkor kb. 70 év volt. Egyszercsak megszólalt a kocsis, h átvált rettenetbe! El tudom képzelni, h milyen sikongatás lehetett ott!!! :)))
Még egy kis gyönyőrködés a tájban, fotózás, és indulás vissza, de már egy kicsit gyorsabb tempóban. Erzsike, úgy döntött gyalog teszi meg a távot. Megérkezés a vendéglőbe, előtte még jól megsimiztem a lovakat. Egy kis póruljárás, nem volt víz, sehol sem. Így maradt a szűz hó és a cserépkályha melege. Megettük a finom vacsorát - csorba leves, párizsi, rizs. Tettünk jót is, Eszternek - dömsödiek - nem igazán ízlett az aperitif amit adtak, elszántan odamentem a pultoshoz és megkértem, h vagy vennénk helyette áfonyát v ha lehetne, akkor cseréljék ki. Kicserélték, és nagyon meglepődött az Eszter is, h ennyire figyelt ET. :) Csapat munka volt. :) Még páran táncikáltak vacsi után, aztán mindenki ment pakolászni mivel másnak indultás haza. Margótól is elbúcsúztunk, de jan 12én találkozunk újra.
Mi is hazamentünk, még beszélgettünk jó sokáig Enikővel és Endrével, készítettünk fotót, megkértük Attilát, h legyen segítségünkre. Közben már terveztük a nyári jövetelt is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése