Móri látnivalók

KASTÉLYOK:Lamberg-kastély /barokk, 1766/
Egyemeletes barokk kastély, mely gróf Lamberg Antal megbízásából Fellner Jakab tervei alapján épült. Gazdag tömegtagolású épület, azonos fô- és hátsó homlokzattal, manzárdtetôvel és sávos homlokzatdíszítéssel. A kastély a hozzátartozó barokk parkkal és újjáépített kútházzal a város egyik leg­szebb műemléke. Emeletén a rendezvényeknek is helyet adó patinás városi könyvtár, földszintjén a közművelődés terei, valamint Wekerle Sándor emlékszoba és helytörténeti gyűjtemény található.

Luzsénszky ill. Láncos-kastély /copf, 1790/
Építtette a Luzsénszky család, nevét az elôtte húzódó lánckerítésrôl kapta. A város fôterének meghatározó, egyemeletes, 16 tengelyes, sátortetôs épülete. A kastélyt 2 íves, vörösmárvány keretű kocsibehajtó és 3 páros oszlopon vörösmárvány erkély díszi­ti. A bal oldali kocsibehajtóban a hatszögű pad­lókockán szignálva: Georg Ilsinger 1815. A kastély épülete jelenleg Mór Város Önkormányzatának és a Polgármesteri Hivatalnak ad otthont.
TEMPLOMOK, KÁPOLNÁK:
Kapucinus-templom és rendház /1701/
A Kapucinus tér keleti oldalának széles, lép­csô­zetesen megközelíthetô magaslatán épített templom Mór jellegzetes épülete. 1881. évi újjáépítése során elôször csonka tornyot kapott és csak évekkel késôbb nyerte el ma ismert formáját. Mindhárom oltárképe Johann Norbert Baumgartner bécsi kapucinus festôtôl származik. Az oltár mellett az 1848-ban meggyilkolt Lamberg Fülöp Ferenc vörösmárvány emléktáblája áll. A kiterjedt Lamberg család több tagját a templom altemplomában temették el. A rendház a templo­mmal egy­be épített, nyolctengelyes kivitelű. Kb. 10000 kötetes, jó állapotú rendi könyvtára van.

Magyar-templom /neogótikus, 1888/
A városközpontban meredek, részben támfallal erôsített magaslaton helyezkedik el. Mór középkori plébánia-templomának helyén építették, felhasználva annak nyugati tornyát. Plébánosát a pápai tized-jegyzék 1333-35-ben említi, a templomról az elsô feljegyzés 1484-bôl való. A mai templomot Havranek Ferenc építész és Arányi műépítész tervei szerint Csáder Ferenc vállalkozó építette. Háromhajós, neogótikus templom, az elsô emeleti középkori gúlasisakos toronnyal. Körülötte temetô, melyet a XVIII. század végétôl már nem használtak.
Református-templom /1787/
Szabadon álló, téglalap alakú épület, homlokzathoz csatlakozó gúlasisakú toronnyal. A torony felsô része 1880-as években épült. A templomot 2004-ben újították fel.

Szent Vendel kápolna /1746/
Fogadalmi kápolnaként építtete Weber József és felesége, Szent Lénárd és Szent Vendel tiszteletére, az 1743-as marhavész pusztításának emlékére.


Szent Rókus kápolna /1836/
Neogótikus stílusú kápolna a homlokzat bal oldalán álló hegyes, sisakos toronnyal. A kápolnát a kolera járvány emlékére építették.
Szent Orbán kápolna /1794/
A Kecske-hegy gerincén egy hatalmas fa tövében álló, barokk stílusjegyeket hordozó szôlôhegyi kápolna.
Kápolna - Mór Árkipuszta /1740/
Barokk fa oltára Nepumuki Szent János szoborral jelentôs műemlék. Családi kriptaként használták az 1950-es évekig.
PINCÉK, PRÉSHÁZAK:
A présházak és a pincesorok a bortermelô kultúra és a népi építészet jellegzetes elemei, amelyek barokk, klasszicista romantikus stílusjegyeket is hordoznak. Sajnos a régi pincék nagyobb részét mára lebontották, vagy átépítették. Eredeti présházakat találunk még a Pince utcában, a Pincesor utcában, a Hársfa utcában és a Vénhegyi út mentén. A Kapucinus templom alatt található a boltíves Kapucinus-pince.
Jelentôsebb pincék, présházak:
Hársfa u. 10. volt Lamberg-pince /XVIII. század második fele/
A Lamberg család volt uradalmi pincéje, az elôtte ültetett évszázados hársfa még ma is áll.

Pince utca 14. /klasszicista, 1840/
A móri pincék előtt helyezkedett el a prés­ház, ahol a szőlőműveléshez, borászat­hoz szükséges eszközöket tárolták.
KÖZTÉRI SZOBROK, EMLÉKMűVEK:
Szent Sebestyén szobor /1739/
A korintoszi oszlopon álló szobrot a pestis elmúlásának emlékére állították.

Nepomuki Szent János szobor /1746/
Fehér mészkôbôl állíttatta Hochburg Domonkos özvegye. Jelenleg a Kapucinus-templom elôtt áll, csillag alakú, vörösmárvány korlát veszi körül.

Szent Flórián szobor /1844/
Luzsénszkyné Berényi Erzsébet 1745-ben állított szobra helyére mészkôbôl emeltette báró Luzsénszky Károly a nagy móri tűzvész emlékére.

Kálvária a katolikus temetôben /1739/
A História Domus szerint 1739-bôl származik a 3 kereszt korpusz, Mária és Szent János álló, Mária Magdolna térdelő alakjával.

1848-as honvéd emlékmű /1874/
Fejér megye elsô 1848-as emlékművét több ezer ünneplô jelenlétében avatták fel a vesztes móri csata elesettjeinek emlékére. 2007-ben a városi önkormányzat felújítatta, melynek során új talapzatot és kerítést kapott a történelmi emlékhely.

I. világháborús emlékmű /Bory Jenô, 1932/
A város közepén a Szent István tér és a Kapucinus tér határán felállított katonaszobor és felirat ôrzi az I. világháború halottainak emlékét.

Szent György szobor és II. világháborús emlékmű /Nagy Benedek, 1994./
A II. világháború elesetteinek emlékére állíttatta Mór város rendszerváltás utáni elsô önkormányzata. A márvány oszlopon a sárkányt legyôzô Szent György bronz szobra látható, az oszlopon több bronzgyűrűn feliratozva az áldozatok nevei olvashatók.

Emlékmű a németek betelepülésének 300. és elűzésének 50. évfordulójára /Rigó István, 1998/
A Millecentenáriumi Emlékpark elsô köztéri alkotása modern stílusjegyeivel a német kisebbségek magyarországi életének állít emléket.
Boldog Gizella szobor /Nagy Benedek, 2001/
A millennium jegyében a Móri Városvédô és Szépítô Egyesület által kezdeményezett közadakozás segítségével megvalósult szobor mára Mór egyik jelképe lett. I. István király feleségét, a boldoggá avatott Bajor Gizellát ábrázoló bronz szobor ôz mellékalakkal, gránit oszlopon felállítva. A németek és magyarok békés egymás mellett élésének és a város újkori történelmének kifejezô szimbóluma.
1956-os emlékmű /Nagy Benedek, 2006./
Az emlékművet az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára emeltette Mór Város Önkormányzata. A Millecentenáriumi Parkban elhelyzett, stiiizált lyukas zászlót idézô acélplasztika fekete márványból kirakott fekvô emberalakot formázó térkövön áll. A kôkockákba vésve a megtorlások móri és környékbeli áldozatainak nevét olvashatjuk.
Dr. Zimmermann Ágoston emlékhely /Nagy Edit, 2006/
Mór neves tudós állatorvos professzora tiszteletére egykori szülôháza előtt állíttatott domborművet a városi önkormányzat és a Magyar Állatorvosi Kamara Fejér megyei szervezete.
EGYÉB LÁTNIVALÓK:
Lamberg kastély barokk parkja
A Képzô- és Iparművészeti Alapítvány által 1990-tôl gondozott, és dr. Örsi Károly kertépítô mérnök tervei alapján Nagy Benedek és művésztársai irányításával felújított barokk park ma a város kihagyhatatlan nevezetessége. Gyönyörű növényzete között itt található a francia juhar magyarországi legnagyobb példánya.
A kovácsolt vasból készült Madárházban pávák élnek, a különleges faszerkezetű Zenepavilon pedig koncertek, szabadtéri színielôadások, sôt esküvôk színhelye. A 2004-ben a pavilon mellett megépített dísztó kellemes pihenôhelyet kínál a látogatóknak.
A parkban az alapítvány az évenkénti művészeti szimpóziumain készített szabadtéri szobrokat helyezte el, amelyek gyűjteménye folyamatosan gyarapszik.
A jelenleg látható alkotások:
- Áthatások /Rigó István, 1998/
- Űzött szeptember
/Böszörményi István, 1998/
- Bukfencezô angyal és millenniumi
- díszkút /Nagy Benedek, 2000/
- - Vadkan /Dorogi János, 2007/
Arany János utca:
oromfalas népi lakóházak
Az 1785-i katonai felmérés által már jelzett utcavonalon a fésűs beépítés keresztcsűrös elrendezésű lakóházak részben felújítva láthatók.
Zsidótemetô
A 81.számú fôút keleti oldalán a belterületen található zsidótemetô a móri zsidó kultúra utolsó nyomait ôrzi. Mária Terézia rendelete alapján a svábsággal 40 zsidó család érkezett Mórra és környékére, a temetô azóta létezik. A síremlékek között a vörös gránittól a carrarain át a svéd márványig többféle emlékkô található. A II. világháború idején mártírhalált halt zsidó családok megemlékezô táblái (pl.: Lôwy család) is láthatók.