Sajnálatos módon jó cím egyenlőre nem jut eszembe. - de ami most van, az a végleges. A sikeres írás átka, h ha már nincs ihlete az embernek, akkor is kérik tőle az olvasók. Így jártam most. Szinte már rágják a fülem, h "íííírrrrj, íííírrrrjjjj!!!". Nem volt mint tenni, véget kellett vetnem "a nyalogatom sebeimet" korszaknak. Bár ez is jó volt vmire, végre megkaptam a kezdő löketet a Reikihez. No, de nem szaladok annyira előre.
Szóval, lakásavató, örömünnep miegymás. Előkészületek, az agyam már kattogott jóval előtte, h mit is lehetne vinni, de erről már nem írok, mivel született jó pár szösszenet róla. Elég gázosnak indult az a hét, és nagyon örültem, mikor zoknis főnököm közölte, h majd egy későbbi időpontban kell helyettesítenem. Akkor még nem tudtam, h mennyire jó is ez nekem!!!
Bevásároltam, csüt este elkészítettem a padlizsánkrémet, amiből maradt itthon is és még tesóméknak is jutott. ( ahol is, megvadulás szintjéig jutottak az evészetben, mivel annyira finomra sikeredett, "csak pirítottam a kenyeret egymás után, és kentem és ettem, isteni fincsi"). Ha jól emlékszem, még a tonhalas trutyit is összekevertem. Szerencsére, mert másnap iszonyat sok meló volt. De úgy érzem, megérte. Ha tévedek, tessék nyugodtan kommentálni, vagy megerősíteni. Jól esik. :)
Szóval, pénteken időben felkeltem, délelőtt még bevásárlás, az esetleges hiányosságok pótlása, délután bevágódtam a konyhába. Este 10kor sikerült végeznem, persze, ha a dopping sütit nem készítem el, akkor előbb is lehetett volna. A család nagyon örült nekem, mert egyfolytában csak kóstoltak. Voltak mélypontok, mikor is az egyik masszánál füstölt sonkát használtam, a daráló beintett, h ő, már pedig nem fogja ledarálni, csesszem meg. Okés, ezután az apró kockára vágási verziót választottam. Követtem a leírást, persze még tettem hozzá ezt-azt, de ügyeltem arra, h só véletlenül se kerüljön bele. Így is sós lett, nem csak nekem, hanem még apunak is, és az már elég gáz. Tanakodás, hogyan is lehetne jóvá tenni. Első ötlet, krumpli, már fel is tettem főni 3 darabocskát, de nekem egyre inkább a kenyér/ zsömle verzió villogott szemem előtt. Végül is ez lett a befutó kenyér+tojás. Utólag azt mondhatom finom lett. Délután tehát összeállítottam a levelestésztákba a tölteni valókat, mint kiderült van még három darabka nyúl máj is – bár én nem szeretem, gondoltam mások talán – így lett belőle májpástétom. Persze, mindenből többet kellett gyártani, h otthon is maradjon, nehogy szó érje a ház elejét. Mikor már éreztem, h kezdem elveszíteni az energiám, gyors megsütöttem a napokban kóstolt sütőtökös muffint. Ez a dopping süti. Persze, azt mondták, h a leveles tésztának meleg sütő kell, gondoltam, ha megsül a muffin és a leveshez a tök, az épp kellő melegséget eredményez majd a tésztának. Így is lett. Még a levelesek sütése előtt, elkészült a sütőtök krémleves – itt is erőteljes kóstolgatás, mivel ez a tök, nem volt olyan édes, mint amit először sikerült szereznem, de azért sikerült feltunningolni - ami szintén 3 helyen landolt. Gondoltam, szusszanásképpen, elmegyek, szedek a Tébének egy kis lócitromot v mi a neve. Olyan, mint a citrom, de egy kicsit nagyobb, zöldebb – de világosabb, mint a lime – és rücskösebb is. És életedet kockáztatod, míg leszeded. Megvártam, míg anyuék elmennek névnapozni, nehogy apu besokalljon, h mennyit tartózkodok a konyhában, és csak utána álltam neki a legnagyobb feladatnak.
Természetesen, most sütöttem ilyet először. Vagyis, másodjára, mert csütörtök este tartottam egy premiert, ami jól sikerült, túl jól. Leveles tészta bele aszalt paradicsom + feta + menta + bazsalikom. Isteni finom!!!!!! Pénteken este már nagyobb mennyiségben gyártottam, az első adagnál megzavartak, vagyis inkább örömüket fejezték ki, h átküldtem nekik a fokhagymakrém leves receptjét és persze érdeklődtek is, h hogyan állok. Így lemaradt az első adagról a tojássárgája, h szép fényesek legyenek. De ahogy elnéztem, ez nem okozott fenn akadást az evőközönségnek. A végére egész jól belejöttem. Este 10re lehuppantam a székembe, h német lecke írás. Mivel, eredetileg úgy volt, h szombaton reggel cd csere (f10), 10-12 német, utána hálózsákbeszerzés Halászin, még az esetlegesen hiányzó dolgok beszerzése, és 13htól emberek összeszedése. No már most, kurcira elfáradtam, így f9kor ébredés, sms írás, lemondani a délelőtti progikat, kb. 10kor sikerült is felkelni, és még így is fél óra csúszással elindulni. Ja, még csüt este a limoncellot is bekevertem, mert hát ugye azt is vittem, természetesen az is saját gyártmány. Már írnom kellett, h mit kell a kocsiba raknom, kinek-mit vinni és adni. Gyors diszponálás, és örülés, h nem megyünk csak 3an, mivel többen nem nagyon fértünk volna el. A sok hálózsák, sok helyet foglalt. De mint kiderült többet is vittünk, ennek a fiúk örülhettek nagyon, sztem.
Sajnálatos módon jó cím egyenlőre nem jut eszembe. - de ami most van, az a végleges. A sikeres írás átka, h ha már nincs ihlete az embernek, akkor is kérik tőle az olvasók. Így jártam most. Szinte már rágják a fülem, h "íííírrrrj, íííírrrrjjjj!!!". Nem volt mint tenni, véget kellett vetnem "a nyalogatom sebeimet" korszaknak. Bár ez is jó volt vmire, végre megkaptam a kezdő löketet a Reikihez. No, de nem szaladok annyira előre.
Szóval, lakásavató, örömünnep miegymás. Előkészületek, az agyam már kattogott jóval előtte, h mit is lehetne vinni, de erről már nem írok, mivel született jó pár szösszenet róla. Elég gázosnak indult az a hét, és nagyon örültem, mikor zoknis főnököm közölte, h majd egy későbbi időpontban kell helyettesítenem. Akkor még nem tudtam, h mennyire jó is ez nekem!!!
Bevásároltam, csüt este elkészítettem a padlizsánkrémet, amiből maradt itthon is és még tesóméknak is jutott. ( ahol is, megvadulás szintjéig jutottak az evészetben, mivel annyira finomra sikeredett, "csak pirítottam a kenyeret egymás után, és kentem és ettem, isteni fincsi"). Ha jól emlékszem, még a tonhalas trutyit is összekevertem. Szerencsére, mert másnap iszonyat sok meló volt. De úgy érzem, megérte. Ha tévedek, tessék nyugodtan kommentálni, vagy megerősíteni. Jól esik. :)
Szóval, pénteken időben felkeltem, délelőtt még bevásárlás, az esetleges hiányosságok pótlása, délután bevágódtam a konyhába. Este 10kor sikerült végeznem, persze, ha a dopping sütit nem készítem el, akkor előbb is lehetett volna. A család nagyon örült nekem, mert egyfolytában csak kóstoltak. Voltak mélypontok, mikor is az egyik masszánál füstölt sonkát használtam, a daráló beintett, h ő, már pedig nem fogja ledarálni, csesszem meg. Okés, ezután az apró kockára vágási verziót választottam. Követtem a leírást, persze még tettem hozzá ezt-azt, de ügyeltem arra, h só véletlenül se kerüljön bele. Így is sós lett, nem csak nekem, hanem még apunak is, és az már elég gáz. Tanakodás, hogyan is lehetne jóvá tenni. Első ötlet, krumpli, már fel is tettem főni 3 darabocskát, de nekem egyre inkább a kenyér/ zsömle verzió villogott szemem előtt. Végül is ez lett a befutó kenyér+tojás. Utólag azt mondhatom finom lett. Délután tehát összeállítottam a levelestésztákba a tölteni valókat, mint kiderült van még három darabka nyúl máj is – bár én nem szeretem, gondoltam mások talán – így lett belőle májpástétom. Persze, mindenből többet kellett gyártani, h otthon is maradjon, nehogy szó érje a ház elejét. Mikor már éreztem, h kezdem elveszíteni az energiám, gyors megsütöttem a napokban kóstolt sütőtökös muffint. Ez a dopping süti. Persze, azt mondták, h a leveles tésztának meleg sütő kell, gondoltam, ha megsül a muffin és a leveshez a tök, az épp kellő melegséget eredményez majd a tésztának. Így is lett. Még a levelesek sütése előtt, elkészült a sütőtök krémleves – itt is erőteljes kóstolgatás, mivel ez a tök, nem volt olyan édes, mint amit először sikerült szereznem, de azért sikerült feltunningolni - ami szintén 3 helyen landolt. Gondoltam, szusszanásképpen, elmegyek, szedek a Tébének egy kis lócitromot v mi a neve. Olyan, mint a citrom, de egy kicsit nagyobb, zöldebb – de világosabb, mint a lime – és rücskösebb is. És életedet kockáztatod, míg leszeded. Megvártam, míg anyuék elmennek névnapozni, nehogy apu besokalljon, h mennyit tartózkodok a konyhában, és csak utána álltam neki a legnagyobb feladatnak.
Természetesen, most sütöttem ilyet először. Vagyis, másodjára, mert csütörtök este tartottam egy premiert, ami jól sikerült, túl jól. Leveles tészta bele aszalt paradicsom + feta + menta + bazsalikom. Isteni finom!!!!!! Pénteken este már nagyobb mennyiségben gyártottam, az első adagnál megzavartak, vagyis inkább örömüket fejezték ki, h átküldtem nekik a fokhagymakrém leves receptjét és persze érdeklődtek is, h hogyan állok. Így lemaradt az első adagról a tojássárgája, h szép fényesek legyenek. De ahogy elnéztem, ez nem okozott fenn akadást az evőközönségnek. A végére egész jól belejöttem. Este 10re lehuppantam a székembe, h német lecke írás. Mivel, eredetileg úgy volt, h szombaton reggel cd csere (f10), 10-12 német, utána hálózsákbeszerzés Halászin, még az esetlegesen hiányzó dolgok beszerzése, és 13htól emberek összeszedése. No már most, kurcira elfáradtam, így f9kor ébredés, sms írás, lemondani a délelőtti progikat, kb. 10kor sikerült is felkelni, és még így is fél óra csúszással elindulni. Ja, még csüt este a limoncellot is bekevertem, mert hát ugye azt is vittem, természetesen az is saját gyártmány. Már írnom kellett, h mit kell a kocsiba raknom, kinek-mit vinni és adni. Gyors diszponálás, és örülés, h nem megyünk csak 3an, mivel többen nem nagyon fértünk volna el. A sok hálózsák, sok helyet foglalt. De mint kiderült többet is vittünk, ennek a fiúk örülhettek nagyon, sztem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése