2009. március 20., péntek

Trendi Programok 2005. - Elveszve Itáliában




Trendi programok

Olaszország, Szicíliai körút

Elveszve Itáliában




Napfény, tengerpart, hegyek, füstölgõ vulkánkúpok, szûk sikátorokat árnyékoló száradó ruhák, barátságos emberek. A történelem és a kultúrák valószínûtlen katyvasza, észak és dél, kelet és nyugat találkapontja, ahol a maffiáról szóló közhelyeket egy perc alatt elfelejthetjük. Szicíliába menni nem a maffia miatt veszélyes, hanem azért, mert utána egész életünkben visszakívánkozunk.
Az igazat megvallva nagyon készültem erre az útra. Ilyen sokáig még nem voltam távol kis hazánktól. Próbálgattam a bőröndöket, h melyikbe is férnék el normálisan, de az utolsó pillanatban mégiscsak a sajátomra esett a választásom. Jobban szelektáltam a ruhák között is, de még így is sok apró csomagom lett, amitől frászt kaptam minden egyszer, ahányszor ránéztem a kupacra.

Időben érkeztem a megbeszélt helyszínre és időpontra. 2005. október 5-én el is indultunk a hőn áhított Szicíliába.
Így utólag bizton állíthatom, h nagyon jó kis társaságba csöppentem és nagyon remélem, h hosszú távú lesz ez az ismeretség.
Kicsit ódzkodtam attól, h kívül kell ülnöm – mivel az eddigi utazásaim során mindig az ablak mellett kaptam helyet - de nem bántam meg, mert jól ki tudtam nyújtani a lábamat.

2005. október 6. II. nap (mivel a szerdai napot vettem elsőnek, mikor is elindultunk) Padova



Az igazat megvallva, ez a hely nekem már kicsit unalmas, mivel mindenegyes olasz utazásom első vagy utolsó állomása Padova. Annyira nem tud újat nyújtani, mint mondjuk Velence. Idestova 7 éve járok már Olaszországba.

A Brenta egyik kis mellékfolyója mentén fekvő 200000 lakosú kereskedőváros elsősorban az ott eltemetett Szent Antalnak, vmint középkori egyetemének köszönheti hírnevét, de műemlékekben is gazdag.

Várostörténet:
Az ősi alapítású település a rómaiak korában Itália egyik legnagyobb városa volt. A népvándorlás idején többször elpusztították; a kalandozó magyarok is 900-ban. A XII-XIV. században önálló volt, a XV. Századtól a XVIII század legvégéig Velence uralma alatt állott. Ma Veneto provincia székhelye.

Első szentmisénket itt tartottuk meg, a Il Santo-ban (Basilica di S.Antonio) a helybeliek nevezik így. Szent Antal tiszteletére 1232-1307 között emelt román-gótikus templom, melyet hét, bizánci-velencei stílusú, XV.századi kupola zár le. A tornyok is e századból valók.
Szent Antal Lisszabonban született 1195-ben. Ferences-rendi szerzetesként került Padovába, ahol nagy hatású prédikációival rendkívüli népszerűségre tett szert. 1231-ben halt meg. A bazilika róla elnevezett kápolnájában nyugszik, melyet csak a XVI. Század első felében építettek.
A 115*65 méteres templombelső főoltárát Donatello domborművei díszítik; ezek Szent Antal csodáit ábrázolják. Donatello készítette a nagy bronz felület is. Az apszis mögötti kerek kápolnában megtekinthetjük a templom kincseit.
A bazilikától a Via Belludi vezet a Prato della Vallénak nevezett nagy ovális parkhoz. Számunkra azért érdekes, mert az ott lévő 82 szobor között Báthori Istvánét is megtaláljuk, aki a páduai egyetemre járt. Aznapi második megállónk, meglepetés volt számunkra, San Gimignano. Csodálatos kis városka, mely megőrizte XIV századi, Dante-korabeli arculatát. Épen állnak a város falai, a lakóházak, templomok, a paloták tornyai. A középkorban minden gazdagabb családnak külön erődített tornya volt; az egykori 70-ből korunkra 13 maradt.

A városka főterén nagyrészt XIII. századi palotákat és tornyokat találhatunk.

A dóm, vagy Collegiata jelenlegi formáját csak 1466-ban, Guliano da maiano tervei alapján nyerte, de átépített elődjét még II. Jenő pápa szentelte fel 1148-ban.
A háromhajós templombelsőt szinte beborítják a XIV- XV.századi falfestmények. a jobb oldalhajó végében lévő Cappela di S. Fina Giuliano és Benedetto da Maiano közös alkotása, melynek freskóit Domenico Ghirlandaio készítette. A középső szentély is Giuliano, intarziás stallumait benedetto de Mainao alkotta; a freskók itt viszont Pollaiuolo és Benozzo Gozzoli művei.

A városháza (Palazzo del Popolo) a dómmal szemben állva bal kéz felől emelkedik. A XIII.század végén, Arnolfo da Cambio tervei szerint kezdték el építeni, gótikus stílusban. Mellette magasodik az 54 méteres Torre Grossa, melynél magasabbat nem volt szabad emelni. Tetejéről felejthetetlen kilátás nyílik az egész, várfalakkal övezett középkori városra, és azon túl a kisebb-nagyobb tagolt tájra.

A Városháza egy része múzeum (Museo Civico). Első emeleti nagy tanácstermében beszélt Dante 1300. május 8-án, hogy S.Gimignanót megnyerje Firenze szövetségesének. A főfal nagy freskóját (Madonna szentekkel) Dante még nem láthatta; ittléte után 17 évvel készítette Lippo Memmi. A második emeleti képtárban Fillippino Lippi, Pinturicchio, Benozzo Gozzoli és kortársai műveit találjuk.

Második napunk utolsó állomása Siena városa volt. Itt sikerült egy néniként elveszítenünk. De ő talpraesettnek bizonyult. Megkereste a rendőröket, vmilyen nyelven elmondta nekik, h a csoporttól lemaradt és legyenek szívesek megkeresni neki. Bár, ők nem mutattak nagy hajlandóságot, szerették volna lerázni, h menjen taxival, de ő beült a rendőrautóba és így kénytelenek voltak megkeresni a magyar csoportot. Így visszagondolva, nem is kellett olyan sokat várni rá, mert megtaláltak minket.

A hasonló nevű tartomány fővárosa, érseki és egyetemi székhely, 320 m magasan, három összefutó hegyháton nyújtózik el jókedvűen, találkozásukat a Campo jelöli, a kagyló formájú szépséges tér: Szerb Antal szerint olyan, mint a város mosolya. Karcsú liliomszálként szökken fel innen a városháza tornya, kissé távolabb a dóm tornyának zebracsíkjai integetnek. A hagyomány szerint Senus, Romolus unokaöccse alapította.

A dóm környékén található egy márványlap, azon a szobor: a farkas a két kisgyerekkel. A dóm kapuzatának tornyocskái is rávetítik árnyékukat a falra. Csakhogy ez a farkas nem a capitoliumi farkas, amelyet jól ismerünk. Nem a hódító Róma – valójában etruszk – szimbóluma. Az egyik kisfiú a nyaka alá bújik, gyöngéden hajlik föléje a farkas feje, a másik oldalvást vidámkodik. Ez a Remus fiainak, Senusnak és Ascilusnak farkasa: ők alapították a várost a legenda szerint. Mindenestre örvendetes, hogy Remusnak még alkalma volt fiakat nemzeni, mielőtt fivére agyoncsapta volna, noha Senusról és Ascilusról hallgatnak a krónikák. Az ősi feltehetően etruszk farkasisten nem csak egy testvérpárt nevelt fel. Utoljára Umbriában bukkan fel majd, hogy Szent Ferenc szelídítse meg.
Az Augustus alapította római kolónia lakóinak bizonyára kedvesebb volt ez a történet, mint az a feltételezés, hogy a Senones vagy Senes nevű gall törzs nevét őrzi a város. Elfogadták hát jelképükül a gyöngéd farkast. A valódi ősi alapítók persze etruszkok.

1260-ban Siena legyőzte végre az ősellenséget, Firenzét, s aztán évről évre nagy ünnepséggel köszönte meg a Madonnának, Siena királynőjének, h segített megőrizni a város függetlenségét. 1310ben rendelte el a tanács, h a tizenkét contrada – azaz a városnegyed- között lovasversenyt is rendezzenek a Szent Szűz tiszteletére. Azóta az idegenforgalomi látványosság is a Palio: nyaranta kétszer homokkal borítják be a Campót, gyönyörű középkori ruhában vonulnak fel a lovasok.
Aztán mégiscsak elfoglalta a várost Cosimo Medici nagyherceg 1554-ben, 10 hónapos, kemény ostrom után, még a nők is részt vettek akkor a harcban. Látható is imitt-amott a labdás Medici-címer. Siena mégis Siena maradt, mind a mai napig. Firenze reneszánsz, Siena gótikus. Firenze a platóni filozófia bűvöletében élt, Siena a misztikusokéban. Firenze guelf volt, Siena ghibellin. Firenze polgári köztársaság volt – némi kozmetikával, ugye – Siena a nemesek 1133-as elűzése után is arisztokratikus jellegű maradt, noha köztársaság volt maga is. Sienát nem érintette mindaz, amit a reneszánsz hozott, itt tovább festették a hattyúnyakú, ikonszerű Madonnákat. Persze: bankárok itt is, ott is, kereskedők itt is és ott is, polgári jó lét itt is és ott is. Nem kuporgatták a kincseket, hanem Isten és a város dicsőségére templomokat, tornyokat, palotákat emeltek, szobrokat faragtattak, képeket festettek. Minél nagyobb templomot, magasabb tornyot, hadd pukkadjon a másik! Mi pedig elbűvölten sétálgatunk a gótikusban is, a reneszánszban is, hiszen maga a város is műalkotás.

A város 5 kapuja közül a Camollia kapu néz észak, Firenze felé. A XV. Században készült márványívén felirat: „Cor magis tibi Sena pandit”. A Medici címer később került föléje, még később a barokkos, de mértéktartó fehér márványdíszítés.
„Jobban kinyitja a szíved Siena” – fordítja Szerb Antal. „Siena jobban kitárja a szívét feléd” – fordítja a magyar, olasz útikönyv.

Campo: fenséges és elegáns, tökéletes és mégis magától értetődő: másmilyen nem is lehetne. Magasabb peremén gótikus paloták íve, üzletek, éttermek, aztán maga a kagyló. Magasan középütt a Fonte Gaia zöldellő márványmedencéje szép márványfaragások között, ott van a farkas is, mindjárt két példányban, de a kisfiúk éppen elmentek valahová. Galambok röpködnek körülöttük, és bámulatos ügyességgel kortyolgatnak a zubogó vízből. A tér legmélyebb részéről szökken fel 102 méter magasra ama karcsú liliomszál, éppen a kellő aszimmetriával elhelyezve. A kagyló szélétől fehér kősugarak indulnak el a vöröslő kövön, h a városháza előtt találkozzanak. Ha ott megáll az ember, csöndben marad, és átadja magát a tér élményének, muzsikálni kezdenek benne az arányok, és bólint magában: Igen. Helyes. Rend van a világban. Mennyi, de mennyi kő! És mégis: mintha bármelyik percben felröppenhetne ez a vörös, rózsaszín, téglaszín, fehér tünemény.

Mesebeli királyi palota a sienai városháza is. Csak éppen finom tagolás osztja meg az épület hatalmas tömbjét, a tetők zord bástyasorát hármas osztatú csúcsíves ablakok enyhítik. Egyedül a belső udvaron érezni inkább az erőt, mint a könnyedséget. Itt raboskodott egyébként a történelmi Toldi Miklós, és nem valószínű, különösebben el lett volna ragadva az épület szépségétől, inkább a váltságdíjat várhatta, ama daliás idők szokása szerint.

Torre del Mangia: a nagy európai pestisjárvány évében, 1348-ban készült el a torony- annak megszűntéért ad hálát a lábánál álló szép kis kápolna. Nos, élt akkoriban Sienában egy Giovanni di Duccio nevű férfiú. Az volt a tisztje, h kellő időben megszólaltassa a torony harangjait. Ám inkább ragadványnevén ismerték: Mangiaguadagni, később egyszerűen csak Mangia. Nyereségevőnek, költői lendülettel haszonzabálónak magyarítom. Firenzében is, Sienában is hozzá kellett járulnia minden gazdag polgárnak a város szépítéséhez, s nem illett mohónak, kapzsinak lenni – a gyanús jellemű férfiú bizonyára nem így cselekedett. Ragadványneve ráragadt a toronyra is.

Dóm:
A szentélyek mindig egymásra épülnek: a hármas hegyhát legmagasabb pontján egykor Minerva temploma állt. Itt kezdődik meg 1266-ban a dóm építése a Szent Szűz tiszteletére, pisai román stílusban.
A templomépítés lázában égnek akkor Toscana városai, és versengenek egymással, természetesen. A Tanács hívja meg a művészeket – ők, mondhatni, nemzetköziek -, rendeli meg, fogadja vagy veti el a terveket. Nemzedékek kisérik figyelemmel, hogyan magasodnak a falak, hogyan válik egyre szebbé az ő templomuk. Ez a legfontosabb közügy. Sienának nagyobb temploma van már, mint a firenzeiek XI-XII. századi Santa Reparatája. Ámde ott 1285-ben nelilátnak az ősi Badia templom átépítésének, 1290-ben kezd épülni az orvietói, 4 esztendővel később a firenzei dóm.
A Sienai köztársaság tanácsa úgy dönt hát 1339-ben, hogy a meglévő templom csak a kereszthajója lesz a világ legnagyobb, legszebb templomának. Már kiszélesítették a főhajót, megtisztitották a világ legnagyobb szakrális terét, merész kupolát is terveznek, ahol találkozik majd a meglévő és az új. Fel is építenek egy hatalmas falat, aztán egy másikat. A megálmodott főhajó fesztávja másfélszerese a firenzei dóménak, s olyan magas, mint a francia katedrálisok. Magasra szárnyal a gótikus lélek, magasra a statika száraz tudománya fölé, bizonytalan két rész kapcsolódásának megoldása is. Világraszóló építészeti kudarc várna Sienára.
De még 9 esztendő és jön a pestis. 36ezer halott. Aztán a toscanai bankárvárosokon átsöprő bankcsőd, aszály, éhínség. Siena 1357-ben elfogadja végül egy firenzei építész tanácsát, lebontják azt, amit le kell bontani, megemelik a főhajó magasságát, és a hagyományos geometrikus formákkal képezik ki a főhomlokzatot. A román kapukra később gótikus íveket idéző kiegészítések kerülnek, kicsit túl is díszitik az évszázadok folyamán. A 3 mozaik egyenesen XIX. Századi. Az immár biztonságos, funkciójukat vesztett falak egyszerűen ott maradnak, s az üres térség is beépül lassan.

Ha egy híres-szép templomhoz érkezel, ne ess neki azonnal, ülj le elébb, igyál egy kávét és nézegesd.
A homlokzatot kissé távolabbról kell nézni a gótikus palotákkal körített térről, kőpadok is kínálkoznak ott. De a belső tér még nagyobb élmény. Szoktatni kell szemünket a félhomályhoz, s máris színek villanak meg és selymes ragyogás: fekete, fehér, vörös márvány, a freskók színei, az arany csillogása. Román boltívek egymást is keresztezve néhol, oszlopkötegek, zebracsíkozás és másfajta csíkozás. Ritmus, rend és harmónia.
A márványpadozat akkor is szépséges volna, ha nem borítanák az intarzia-, illetve sgrafittotechnikával készült fekete-fehér-vörös márványképek. Szám szerint 56an. Évszázadokig készült, ide aztán betört a reneszánsz.
Pisano szószékének tartóoszlopai közül minden második egy oroszlán hátán áll. Bársonyzsinór öleli körül védelmezőn.

Első két szállásunk Róma körgyűrűjén volt található Ostiában. Innen vonattal mentünk be Rómába, ez kb. fél órát vett igénybe. Ostia volt az ókorban Róma tengeri kikötője, de a Tiberis torkolata az idők folyamán nyugatabbra tolódott. Az ókori városnak és kikötőjének tekintélyes részét feltárták az évtizedek óta folyó ásatások során. A mai Ostia viszont szépen kiépített tengerparti fürdőhely.
Itt már akadt némi probléma, mivel egy-két fővel kevesebb utas szám lett leadva. Szerencsére, volt egy kedves útitársunk, aki segített angol nyelvtudásával, bár a recepciós hölgy enyhén törte az angolt. Sokan nem tranzitszállásként fogták fel, pedig szerintem a célnak megfelelt, fürödni, enni, aludni lehetett. Ilyen helyeken többre nem kell számítani.
folyt köv. (majd egyszer talán, de kb. 1% az esélye)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése