2009. március 20., péntek

Mozgalmas hétvége - szelek szárnyával összekötve

Hú, megint nem tudom, h hol is kezdjem, sőt már gondolkodnom is kell, h mi is történt pár nappal ezelőtt.
Őrület, keresem a zenét az íráshoz, mint a nagyok, h jöjjön vmi ihlet! :)
Egyelőre Alice in chains - Jar of lies bizonyult a legjobbnak. :)
Szóval, hol is kezdjem, pénteken elmentem dolgozóba, reméltem, h időben végzek, de persze nem jött össze. Sajnos, volt visszaváltóm is, de szerencsére jártak ott régi, majdnem 1 éve nem látott pilóták is, úgyhogy eltelt az idő. Bár, lett volna mit csinálni, de inkább ápoltam a kapcsolatokat, csevegés formájában. Nem tudom, h az hogy rég nem jártak otthon v a hajam is hozzásegítette őket ahhoz, h egész mondattal kellett beszélnem végig, mert mindig másképp értelmeztek mindent. A hajamróla vélemény szintén megoszlott 50-50%ban 'nem tetszik' és 'dizájnos' formációra, bár a dizájnos egyén még fotót is készített róla. :) Ha nem lett volna szájmenésem biztosan 1 órával előbb végeztem volna, de így éjjel kb. n2fele jöttem el. Még a tescoból kellett egy-két cuccot beszereznem, de eléggé rémisztő volt, h csak 2 (!!!) autó állt a parkolóban. Már azon a ponton voltam, h nem megyek be, de aztán hirtelen nem tudtam, h mikor máskor mennék is be. Szóval bementem, durva volt szinte egyedül bolyongani az áruházban. Sikeresen hazaértem hajnali 3ra. Szombat 10ig alvás, majd bevásárlás, n1re smink, mivel el kezdtem egy diétát és a bőrömön is erőteljesen látszik és így még se mehettem a keresztelő&szülinapra. Úgyhogy szakavatott sminkre volt szükség, 1 óra alatt el is készültem, torta, haza, átöltözés, kocsiba be irány Csorna. Mivel elfelejtettem, h hányra is kell mennem pontosan, próbáltam egy köztes időpontot belőni, sikerült. Itt a hajam egyértelmű sikert aratott. Aznap ki lettem sajátítva, a Patrinak. Mindenhova szinte vele lehetett menni, de nem bántam, nagyon örültem neki. 5ig szülinapi parti volt, a Patrié; 5től keresztelő, a Lizáé. Közben kaptam egy kérdés csokrot, ami aztán eldöntötte a keddi programomat is: van-e már május elsejére porgramom illetve ellenemre lenne-e velük menni, akár Pérre is. Nincs és nem, volt a válaszom. - így utólag nem bántam meg, sőt!!! :) Kb. fél 11re haza is értem. A vasárnap abszolút kiesett, bár lehet, h akkor volt a rákészülésem az elkövetkezendő két napra.
Vasárnap este a változatosság kedvéért meló. Viszonylag időben végeztem is, és még alukálni is tudtam volna egy jót, ha nem felejtem el időközben, h a hálózsákom szervízeldében van és vmi pléddel be kell érnem. :( fáztam is kellőképpen, annak ellenére, h beizzítottam a fűtést is. Reggel megkezdődött a megállástalan időszak, kb. f8 fele tudtam eljönni, még a levéli kút, kapcsoalattartás és karneválos bónusz cd, tovább a tescoba, mivel az esti kerti partihoz kellett még egy-két dolog. Újabb ismerős, mert hát a tesco és tsai találkozási csomópont. Mivel drágállottam a borok árát, ezért úgy gondoltam, h az itókákat a Pennyben szerzem be, és itt olyan emberkével találkoztam, akivel sztem már 2 éve biztos nem... Hazafelé menet eszembe jutott, h én ma még németre is jövök, így hát muszáj lesz tankolni :( F11re értem haza, és azon filoztam, h nagyon már nem érdemes lefeküdnöm aludni, mivel legkésőbb 1kor kelhetek, f2kor német... Sűrű programjaim között, természetesen megint csak az utolsó pillanatban sikerült átnéznem a németet, és az utolsó szavaknál úgy döntöttem, h mégis csak muszáj lesz legalább 1 órácskára vizszíntesbe helyeznem magam, a későbbi bonyodalmak végett. :) Szóval f12-f1ig alvás, evés, irány a német óra. Számomra is meglepő módon bírtam, f2-f4ig, majd irány haza és még az utolsó simításokat, illetve a fényeket kellett beizzítani. 5 óra tájékon el kezdtek csorogni a vendéget és kezdetét vette a György-napi kerti parti. Mivel mióta autóm van, nem is nagyon iddogálok, ezért a múlt héten szerzett mézes-chillis pálinkát magamhoz vettem és gondoltam az est folyamán véghez viszek egy elhajlási akciót. Az akció végül is sikeresnek mondható volt, mivel a felszívó anyag jó minőségünek bizonyult, így az éjszaka folyamán nem kellett a ház legkisebb helységét látogatnom. :) Sztem, és a visszajelzések is azt mutatják, jól sikerült az este, bár lehetett volna pár fokkal több. Éjjel 1kor sikerült is ágybakeveredni. Annyira persze megint nem volt pihentető az alvás, mert kaptam egy hálótársat is, és minden mozdulatra ügyelni kellett.
Eljött a kirándulás napja. Korai kelés, legalábbis számomra, f9kor. :( Egy picivel 10 után megérkeztem Csornára, átcuccolás, bepakolás és irány Pér. Az igazat megvallva, május elsejére ezt a programot néztem ki, csak épp más felállásban. A lényeg a lényeg, h odaértem. Nem tudom, h mi okozza a repcsik iránti vonzalmamat, mivel a családban szinte senki sem kacérkodik ilyen gondolatokkal. Vagy nem merik bevállalni. :) Napsütés volt, de iszonyat széllel párosult, zene volt füleimnek a repcsik hangja. Csak néztem a magasban szálldosó vitorlázókat és szörnyűlködtem, h ez iszonyat, tuti, h nem ülnék fel rá. Nagyon meredeken húzzák fel, majd amilyen akciókat folytatnak, dúgóhúzó formációk, átperdülés stb. Csak hűledeztem. Gondoltam, majd a motoros repcsire, ha elég kedvező az árfekvés, felülök. Körbejártunk, majd eszegetés mindenkinek, egyszercsak a Laci úgy gondolta, h megkérdi az árakat, hátha. A motoros repcsi 9eFt volt, teljesen mindegy, h hárman v csak egyedül menne az emberfia. A vitorlázós 3eFt, ami sztem nagyon jó kis árfekvés, se nem kevés, se nem sok, olyan megfizethető. Amikor közeledtem Csorna felé, volt egy kis megérzésem, de ugye nem írják ki, h jó v rossz v épp mivel kapcsolatos. Sebaj. El is múlt. De most újra kezdődött, mikor megtudtam az árakat. Csábító volt a vitorlázó, gondoltam miért ne. Aztán közölték velem barátnőmék, h meghívnak egy repülésre, mivel annyi mindent viszek a lányoknak. Fel kellett iratkozni, aláírni stb. itt már nem volt visszaút. Ekkor már nagyon erős volt az érzésem, és igen, akkor amikor mentem feléjük, ezt érezhettem. Regisztráció után, a gépeket figyeltem, h egyáltalán melyiket is válasszam, már ha lehet. A sárga gép nagyon meredeken ment fel, viszont annak talán nem voltak olyan merész mutatványai, annál inkább a fehérnek. A csajok közölték, h kb. 1 óra múlva ránk kerül a sor, lassan eltelt, visszatértünk, egy Nissan Navara terepjáróval kivittek minket a terepre. Ja, hozzá kell tennem szoknyába voltam, bár itthon megfordult a fejembe, h teszek el nadrágot, de mégsem tettem. Kár. Kényelmesebb lett volna. :) Kicsit közelebbről is szemügyre vehettük a gépsárkányokat. Majd arra lettünk figyelmesek, h még a habokba jár a mi sorszámunk, érdeklődés és még 3/4 óra várakozás, mivel majdnem elszakadt a csörlő v mi és ezért inkább kicserélik. Ezért a csúszás. Tök jó, h ezt nekem mondták, parázás ezerrel. Újra visszatértünk a tett helyszínére, de újabb várakozás következett újabb fél óra. Közben jöttek oda ismerősök is, és a gépükkel kezdtek kattintgatni. Most azon vagyok, h tőlük szerezzem be a képeket, h ide is fel tudjam rakni. :) Odajön a "felvezető" kérdi, h van-e vmi extra kívánság, igazándiból nem volt. Mint kiderült a sárga gép - amelyik csak úgy kiabált nekem, h velem szállj fel - oktatógép, a fehér pedig műrepülős attrakciókat visz véghez és Nagy Vasnak hívják. Itt aztán végképp eldőlt, h a Laci megy a Nagy Vassal, mivel ő már 9 éve ment ilyennel; én pedig a Sárgával. Megérkeztek a gépsárkányok, László elfoglalta a helyét, fotó hegyek; és elindult. Ekkor már én is sikeresen belemásztam a gépbe, szoknyába érdekes volt, de sikerült. Mikor a fehér gépnél elszakadt a vendégszál és kissé rövidre sikerült az út. Ekkor én még a földön voltam, mondtam is, h "tudtam, h melyik gépet kell választani" :) és közölte a pilótám, h ha szerencséjük van, akkor a kerítésen belül landolnak, ha nem akkor az erdőben. Szóval, így indultam útnak. Elindultunk. Hú, még most is bennem van az érzés!!! Ott egy kicsit mozgott a gyomrom, de rosszabbra számítottam, majd közölte a pilóta, h hamarosan hallani fogok egy kattanást, ne lepődjek meg, ekkor válik le a csörlő. Megtörtént, majd elénk tárult a messzeség. Gyönyőrű, szikrázó napsütésben szálltunk a szelek szárnyán. :) Elláttam a melóhelyemig és még kicsit messzebig, nem biztos, h sorjában mondom: Pozsonyi hegyek, Bakony, Pannonhalma, Somló hegy, Sokoró, Móri repedés, Tatabánya és a Gerecse. Leírhatatlan nyugalom vett körül. Fantasztikus. Elém tárult a világ. Itt hirtelen Richard Bach-ot tudnám idézni: A repülés szabadságot teremtő kaland, szellemi kihívás. Közben kiderült, ami szintén nagyon-nagy vágyam, a tandemes ejtőernyős ugrás is lehetséges itt, bár ahhoz kevés zsetonnal érkeztem. De most már tudom, h mennyit kell gyűjtögetnem még hozzá. Idén meg lesz az is!!!! Tettünk egy karikát, leintegetés, majd landolás. Az igazat megvallva, rosszabbra számítottam, de simán, zökkenőmentesen landoltunk. Királyság volt számomra, ez a pár perces utazás!!!! Igen ám, de Laciék még küzdöttek a visszaérkezéssel, visszavontatták a gépsárkányt egy vw v merci kis busszal és kapott egy bónusz kört, ami már teljes volt.
itt lehet bővebb felvilágosítást kérni illetve nézelődni: www.aeroclub-gyor.hu
Hazaérkezés, fürdetés, egy kis csevegés és indulás haza, mivel nekem a változatosság kedvéért meló. :) De hogy ne legyen nagy hézag, még kimentem a pályára, belekóstolni az otthoni majálisba is, a tűzijátékot kocsiból követtem végig, még ilyen úgy sem volt, egy kis csevegés, majd végleg haza és alvás.
Másnap munka, korán érkezés, mivel finánc nap volt, de talán az tartotta bennem a reményt, h a csütörtököt 1in1 alvásra szántam. Sikerült is 10kor ágyba keveredni és 3-f4ig alukálni.
Közben, megkerestem Laci ismerősei között az iwiwen a fényképezős csávót - aki eszméletlenül hasonlít unokatesómra, csak fiatalabb és alacsonyabb - javasoltam neki, h iktassuk ki Lacit és küldje nekem direktbe a képeket, mert már iszonyat milyen kíváncsi vagyok. Hát remélem, mihamarabb tudja nekem küldeni!!!
Többen azt mondták, h őrült vagyok, h ilyeneket próbálok ki, de örülök, h nem vagyunk egyformák és engedtem a csábításnak és ki próbáltam ezt is!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése