Vasárnap délelőtt relatíve korán kelés (f10), DragonZének sietni kellett a fővárosba egy vízilabda rangadóra. Dr Ducz és Woodstock is úgy döntött, h vele tartanak. Amit ő csak reggel tudott meg. Így viszont lemaradt a Fehérvárcsurgói kastély látogatásról. Kb. délután 1 óra tájékán sikerült is elindulunk a kastély felé. A kulcsok leadásra kerültek a szembeszomszédhoz Marci bácsihoz, aki sztem még órákig mesélt volna Pinyőnek, de az időszorított, mivel este melózni mentem.
A kastélyban egy svéd csoporthoz csapódtunk, amit nem szabadott volna. Az idegenvezető azzal ijesztegett, h majdnem bezárt minket. De szemfüles SörösZé észlelte, h a hátsó ajtó kulcsa még benn figyelt a zárban. Nagyon jól nézhetett ki és remélhetőleg nagyon jól is fog kinézni, ha majdan elkészül. Kivülről, nekem tetszett. Tettünk egy sétát a parkban, megnéztük - kerítésen át - a csipke teraszt és a susnyáson keresztül eljtutott a náddal benőtt tóhoz. :)))
Innen Mór felé vettük az irányt, ahol megcéloztuk, újra - mivel szombaton este is próbálkoztunk sikertelenül - a Bormúzeum éttermet - v vmi ilyesmi a neve. Szombati ismerősökbe botlottunk, közölték, h finom az étel, de sokat kell rá várni. Frankó. 6 féle étel közül lehetett választani. De mindegyikünk ugyanazt a levest szemelte ki, pechünkre. Mivel délután 3 óra tájékán már csak 1 adag májgombóclevesük volt. Ez elég durva. Majdnem kértük az 1 adagot 6 kanállal. :))) Így leves elmaradt. Sunshine megkockáztatott még egy desszertet is. Valóban fél órát, vagy talán még többet is kellett rá várni , végül is finom volt. A tányérokat egy másik - számomra szimpatikusabb, közvetlenebb - pincér szedte le, említettük neki, h még rendeltünk desszertet is. Pár pillanat múlva, örömtől ittas arccal megjelent 3 rétessel. Majd hamar le is törtük, mivel mi csak 1 somlóit rendeltünk, mire ő: "pedig úgy megörültem, h találtam vmi desszertet". Nem várakoztatta sokáig Sunshine-t hamar elő is került a somlói galuska.
Közben egy félszivatás is sikeredett, szintén Tibinek.:) A tévéken a szálláson rá volt írva, h eladó és 2000Ft. Tibihez már úgy közvetítettük, h minden egyes bekapcsolásnál 2000Ftot kell fizetni. Szívás, mert pénteken is ment a tv és talán szombaton is, mivel ezt az összeget nem hagytuk ott, lehet, h majd utólag pótolnunk kell. Ez már nem volt olyan nagy durranás, mint az előző kettő, de azért ezt is megette. :))))))
Ebéd után, leváltam a maradék társaságtól és megbeszéltük, h f5kor találkozunk a kocsinál. Elindultam a Móri Borok Háza fele, de behúzott zsalukra és zárt ajtókra leltem. Nem bánkódtam elindultam egyedül bandukolni. Az igazat megvallva szinte jól is esett egy kis egyedüllét. Útközben beszereztem otthonra egy kis borocskut, irsai olivért édest és a kútra fél liter szárazat. Láttam egy keveset a felvonulásból is, vettem egy kis aszalványt, aztán már szinte sietnem is kellett, h időben odaérjek az autóhoz. (A hétvége folyamán még vásároltam, istenien finom bodzavirág izű akácmézet, annyira gáz, h olyan messze van ez a termelő is tőlem...).
Időben eszméltem, h az út le van zárva, ahol bejöttünk, szóba elegyedtem a rendőrcsávóval, aki javasolt egy egérutat, amit egy idő elvesztettem ill. egy kb 10 perces várakozást az út felszabadulásához. Miután elbúcsúztunk egymástól, bevágodtunk az autóba, megfordulás és irány a felszabadult úton haza. Közben landolt egy sms, vasárnap délután fél 5kor:"megnézitek a házamat?" Visszaírtam: "hogy sajna nekem ez már nem fog összejönni, mivel megyek melózni" Mivel Tibi nem talál oda, ezért senki nem jutott el az 1 évvel ezelőtti házromboló ünnepség helyszínére...(Sajnálom, ha őszinték lettek volna az emberek, annak idején, akkor az én mesém is másképp szólna...)
A fiúkat Győrben kiraktam - és igen, elfelejtettem felmenni az üvegekért - vágtattam hazafelé, de így is előbb értek utól, mint ahogy számítottam rá. Az első hívás 3/4 6kor ért, akkor kb. az otthontól még 3/4 órányira voltam, nemhogy a melóhelytől, de szerencsére ez csak amolyan előhívás volt. Bár a fuvszervezőt majdnem megfejbekültem az éteren keresztül, SAP számot kért. A 3 év alatt megtanulhatták volna, h vasárnap és a többi napokon is csak akkor vaguynk ott ténylegesen, ha a kocsik is. Sebaj. Ők már csak ilyenek. Alig léptem át a falutáblát, bocsánat város, már csörögtek is: "indulunk", kis lassításra intettem, mivel még nem értem haza, át is kell cuccolni stb. Ráadásul a hazafele úton majdnem sikerült mély álomba is merülnöm. :) Mikor betoppantam a kútra, épp mondták, h biztos azért kések, mert tegnap beboroztam. Hááát, volt benne némi igazság, de annyira nem volt gáz ez a hétvége, mint a többi, mivel nem fogyott el 1 üveg cola (a másnapokon, nem bírtam más meginni, csak coca-colát, a fiúk mondták is, h hogyan bírom meginni a kátrányt. Ebben az évben már talán csak 2x fordult elő velem...)
A lényeg, a lényeg, a kisebb súrlódásokat leszámítva jól éreztem magam. Elméletileg már most ajánlatos lenne lefoglalni - szóban legalább - a szállást jövő ilyenkorra. De ki tudja még mi lesz addig...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése