Székelyvarsági Csurgókő: (Avagy a székelyek vízesése a Nagyküküllő forrásvidékén!)
Székelyvarság az érintetlen tanyasi világ:
A helyszín megközelítése: Romantikus tájakon át, 50 éves veterán gépjárművel. (maximum 7 fő) Az út utolsó harmadát gyalog tesszük meg. (kb. 7 km. gyaloglás)
- Megcsodáljuk a "Csurgókövet" (A székelyek vízesése a Nagy-Küküllő forrásvidékén!)
- Szomjukat jéghideg, kristálytiszta forrásvízzel olthatják.
- Felkapaszkodunk a "mutatóra", és a magasból fedezzük fel Székelyvarságot
- Megismerkedünk a zsindelykészítés tudományával. A bátrabbak "szőrén lovagolhatnak"
Időtartam: kb. 6 óra. Irányár: 50 Euró/csoport
- Ugyanezen alkalomból, Székelyvarságon (vendégszerető családnál) lehetőség van étkezést igényelni.
- Flekken, petrezsejmes krumpli, savanyúság, valódi “pityókás” házikenyér, szilvapálinka, ásványvíz, sör.
- Irányár: 2500 Ft/fő
A Csorgókő vízesés megközelítése: (A székelyek vízesése a Nagyküküllő forrásvidékén)
A Fenyédet Tekerőpatakkal összekötő 138-as megyei úton haladva, a zeteváraljai víztározó elágazásától északnyugat irányba, a gáttól 12 km-re található Székelyvarság. A települést jelző táblától nem messzire, a Júlia ABC mellett jobbra forduló úton haladunk tovább a központ irányába, melyről a fafeldolgozó telep mellett jobbra térünk le (TEKERES felíratú táblánál) Nagykút irányába. Javasolnám, hogy a nagykúti iskola környékén parkoljuk le az autót. Az út további részén csodálatos táj fogadja az odalátogatót, amit érdemes megtapasztalni. Innen a Tálasbércét jelző, fába szegezett kis tábláig megyünk, ahol balra kanyarodunk, majd további 1,5-2 km gyaloglás után a vízesést jelző táblához, valamint pihenőhelyhez érünk. Innen már hallani a víz zubogását is. Igy, akár a hang vagy az irányt jelző nyíl irányába csupán 50 métert megtéve egy csodálatos helyre érkezünk, ahol a nyári kánikulában fel is frissülhetünk a 6-7 méter magasból alázúduló hűs patak vize alatt. (Bármilyen tisztának is látszik a patak vize, nem tanácsolom a fogyasztását, ugyanis a vízesés és a forrás közti részen hajtják keresztül a csordát!) Kétszintes vízeséséről lévén szó érdemes megmászni a sziklát, különben csak egy részét láthatjuk eme természeti csodának! (Szembeállva a zuhataggal, attól kissé jobbra a sziklában lépcsőszerű repedések és párkányok vannak, amelyek elősegítik a könnyed mászást!) Ha megcsodáltuk a vízesést, akkor a patak folyásán felfelé haladva folytatjuk utunkat, majd kb. 500 méter megtétele után a patak forrásához érünk. A mindössze 15 négyzetméternyi területről hét forrás fakad, amelyek üdítő friss vizével, akár szomjunkat is olthatjuk. Tovább haladva Tálasbércére nevű dűlőre érünk, ahol a lakóházak mellett egy kisbolt is található! (Az ajtaja általában zárva van, de kiabálásra gyorsan előkerül az eladó!) Nem messzire innen a fából épített Mutató nevű kilátót találjuk. (A keresztnél először jobbra, majd utána balra fordulunk!) Közel három emeletnyni magasból megcsodálhatjuk, hogy valójában, milyen óriási ez a szórványtelepülés. Amíg csak a szem ellát, körbe-kereken e község látható. Nem véletlenül állítják nagyon sokan, hogy területe megegyezik Románia fővárosának területével. A csodálatos látványtól, ha elbírunk szakadni, akkor a a keresztig ugyanazon az úton visszatérünk, majd jobbra térve folytathatjuk utunkat. A jobbraforduló után két dolgot tartsunk szem előtt: Útunk folyamatosan lefelé tartson, és minden útelágazásnál balra térjünk. Amennyiben így járunk el, akkor a nagykúti iskolához közel fogunk ugyanarra az útra visszaérni, amelyen a Csurgókőhöz is eljutottunk! A megtett távolság hossza körülbelül 10 km.
Kellemes kikapcsolódást kívánok! Tisztelettel: Nagy Árpád
SZÉKELYVARSÁG
A település megközelíthetősége, földrajzi behatárolása:
Székelyvarság Hargita megye egyik legnagyobb kiterjedésű tanyai települése. Jellegzetes erdélyi magyar hegyi szórványtelepülés. Székelyudvarhelyről északra fekszik és a környék legmagasabb szintjén fekvő település, a varsági fennsík. Területe a görgényi havasok déli részének két kitörés központja: a Somlyó, részletezve a Nagy-Somlyó – 1575 m és a csomafalvi Délhegy – 1695 m, ezek déli előterében kialakult vulkáni törmelékekből felépülő fennsík.
Székelyvarság északon Gyergyóalfalu és Csomafalva községgel (a Nagy-Küküllő fejénél) keleten Zetelakával (Küküllő tanyabokorral), délen Oroszheggyel és Farkaslakával míg nyugaton Korond és Parajd községgel határos.
A Fenyédet Tekerőpatakkal összekötő, a 138-as számú megyei úttól a zetelaki vízgyűjtő gát elágazásától északnyugatra, tőle 12 km-re fekszik. (Székelyudvarhelytől 36 km-re)
A település rövid történelmi áttekintése:
Székelyvarság község története lényegesen különbözik a székelyföldi helységek többségének történetétől. A legfontosabb különbség abból adódik, hogy Székelyvarság nem középkorú faluként jött létre, mint a táj helységei általában, hanem Oroszhegy község havasainak szórványtelepeiből szerveződött önálló tanyaközséggé 1907-ben. A legtöbb székelyvarsági család oroszhegyi származású. Elődeik a 19-ik század második felében telepedtek le a mai székelyvarság területére, létrehozva a ma is létező és virágzó tanyabokrokat: Tisztás, Központ, Bagzos, Küküllő, Forrásköze, Tálasbérce, Somlyókő és Nagykút.
Székelyvarság 1907-ben önállóvá vált közigazgatásilag, de ennek előtte 1902-1909 között Varságtisztásnak nevezték. A magyar királyi belügyminisztérium 1909-ben változtatta meg a helység nevét Székelyvarságra.
Turisztikai látványosságok:
Székelyvarság számára nagyon nagy előnyt jelent az, hogy az elmúlt évek nem tették gyökértelenné az itteni lakosságot, a lakosság megőrizte évszázados hagyományait. Az ipar, a civilizáció nem tette szennyezetté a települést és környékét. A mezőgazdasági termelésben vagyon kevés vegyszert és gépierőt használnak.
A község természeti értékei rendkívüliek: szennyezetlen a talaj, víz, levegő. A növény és állatvilág nagyon sokszínű, számos ritka növény és állatfaj figyelhető meg itt
Székelyvarság község határának nyugati szélén, vadregényes fenyvesek között a Nagyküküllő és a belé ömlő Tartód pataka által közre fogott, domború tetejű magaslaton, régi kőfalak maradványai rejtőzködnek. A romok a hajdani Tartód várának maradványai. A 75 méter hosszú és 37 méterig szélesedő, nagyjából ovális alakú várat egy csigavonalban haladó falgyűrű alkotta. Belső kőépületei valószínűleg nem voltak. Az egyszerű kis vár valószínűleg Szent László magyar király uralkodása alatt (1077-1095) épült. Tartód vára a környékbeli Firtos és Rabsonné várával valamint az Udvarhelyi Budvárral együtt a 11-12. Századi magyar királyság határvédő várláncolatának tagjaként élte virágkorát.
Turisztikai látványosságok közé tartoznak a még létező vízimalmok, csergeványolók, a múlt századvégi építkezések (fából), ősi mesterségekkel kapcsolatos használati eszközök.
A település nevezetesebb ünnepe:
Augusztus első vasárnapja – Málnaszüret fesztivál a Nagyküküllő forrásnál – a Nagyküküllő menti falvak találkozója
Mit ad Székelyvarság , a székelyvarsági lakos az idelátogatóknak? Nagyon tiszta környezetet, ahol bármikor tiszta levegőt lélegezhetünk be, teljes pihenési lehetőséget nagyon csendes körülmények között.
Hagyományok, néprajzi örökségek:
Népi építkezés, jellegzetes varsági népviselet figyelhető meg, hagyományos fa megmunkálás: zsindelykészítés, kádározás, ezek a mesterségek ma is élnek, földművelés hagyományos eszközökkel és módszerekkel, él még a hagyományos fonás, szövés és varrás, élnek a Székeyvarság jeles napjaihoz fűződő népszokások, a tanyavilág jellegzetes vasárnapjai.
Fedezze fel Ön is Székelyvarság csodáit!
Tisztelettel: Nagy Árpád
Forrás: www.erdelyivendeghazak.ro