Rá kell jönnöm, h nem mindenki ismeri kisHazánkat! Nálam is vannak homályos foltok, de azért nem annyi, mint egyeseknél.
Ahogy beszélek a kapolcsi élményekről, úgy néznek rám az emberek, mintha holdbéli tájakról regélnék. Pedig itt van tőlünk, talán kevesebb, mint két órányi járásra, és annyi szépséget rejt, h el sem lehet mondani. Bennem a 2003-as hosszú hétvégénk jut először eszembe. Mikor is igyekeztünk, meló után a Művészetek Völgyébe. Egész végig toltuk magunk előtt az esőt, mikor ereszkedtünk le a völgybe, sütött a nap és a pára szállt fel. Csodálatos. 2 hosszú hétvégét, és jó pár egynapos kirándulást tudhatok magam mögött. Nem bevásárlótúrákat kellene megejteni családi programként, hanem kirándulni, megismerni értékeinket, zeg-zúgainkat. Megéri, mert csodaszép helyek vannak. Egyik jóbarátom azt írta rólam, h "a természetet képről szerető" de azt hiszem, még én is többet jártam és járok a természetben, mint egyes emberek... Mindegy, de azért bosszantó. Bár, most azért örülök, h olyan keményen bántak velünk föci órán, a gimiben. Nem vagyok sík hülye, be tudom határolni a dolgokat.
Déli-Bakony: Nagyvázsony, Kapolcs, Öcs, Vigántpetend, Monostorapáti, Taliándörögd, Hegyesd, Nemesvámos, Veszprémfajsz - a Vendégváró szerint
Tapolcai-medence és a tanúhegyek:
A Tapolcai-medence legfontosabb földtani értéke a vulkáni utóműködés eredményeként kialakult hegyes, illetve koporsó alakú hegyek- csúcsaikon várrommal, a szoknyán szépen művelt szőlőkkel.
A vulkáni utóműködés eredménye a tapolcai tavasbarlang is. A Tapolca határában lévő híres, 415 méter magas Szentgyörgy-hegy oldalán hatalmas bazaltoszlopok sorakoznak. - ha jól emlékszem, hetedik vagy nyolcadik osztályban jártunk itt. Megmásztuk, de akkor én azt mondtam, h soha többet. Iszonyat volt. Még egyszer nem hiszem, h vállalkoznék ilyenre. - A Tapolcai-medence hegyei közül többnek a felszínén is megfigyelhető az oszlopos elválás. A természeti értékek mellett számtalan műemléket is megcsodálhat a kiránduló a tájegység településein. Különlegességnek számít például a Diszelben lévő Első Magyar Látványtár, és érdemes megcsodálni a pincéket, présházakat, és megkóstolni az itteni borokat.
Szóval, Káli-medence. Gyűjtögetek.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik legértékesebb gyöngyszeme a Káli-medence. Ez a vidék télen nyugodt, csendes, tavasszal ébred, nyáron nyüzsgõ, de igazán õsszel él. Az érõ szõlõ üzenete: közeledik a szüret. A csodálatos panorámás tájat a medence északi részén fekvõ Fekete-hegyrõl is remekül meg lehet figyelni. A nagyra nõtt tölgyfák már körülzárták az Eötvös kilátót.A látóhatár déli szegélyérõl már megcsillannak a Balaton hullámai is.
Ábrahámhegytõl északra haladva, a Balaton-felvidék peremére érve jobbra hatalmas homokbánya sebhelye éktelenkedik. A látvány mégis megkapó: a mélyben a vidék sápadt, szél formálta kis sivatagja mellett, kápráztatóan csillogó iszaptenger és kristályvizû bányató hívogat. Szelíd domboldala tetejérõl beláthatjuk az egész Káli-medencét. Balra kanyarodva található egy kis település, Salföld, melynek határában található a borókással tarkított Kõtenger, ami nem más, mint a Pannon-tenger aljzatának maradványa. A kövek megõrizték az egykori élõlények (csigák, kagylók) elmeszesedett maradványait, ezek ma is jól láthatók. A falu olyan, mint a mesében, tiszta, takaros házak, nyaralók mindenütt. És mindegyik porta ízléses, stílusos. E településen található a nemzeti park, háziállatokat bemutató major. Kissé eldugva a falu melletti erdõben található a román-gótikus pálos kolostor romjai. Csodálatos látvány a pusztulásában is tiszteletet parancsoló épületegyüttes, a korlátlannak tûnõ kövek és az öreg vaskos fák.
Salföldrõl Kékkút felé haladva kitérõt tehetünk a Kütyü-domb érdekes szikláihoz. A faluba érkezve elsõk között a több száz éves, meseszerû mûemlék tájház tûnik fel, de a település többi épülete is figyelemreméltó. A templomhoz érve régi löszúton feljuthatunk a szõlõhegyi pincékhez, ahol szemet gyönyörködtetõ kilátás tárul elénk. A falu határában található a bizánci Theodóra császárnõ kedvenc italát adó, õróla elnevezett savanyúvíz forrást. A palackozóüzem Burnót- patak felõli kerítésének tövében található a kiépített forrás, kitûnõ friss, enyhén szénsavas vizével. A forrástól száz méterre Kékkút felé található egy fehér kõkereszt, e mellett rákanyarodhatunk a Rozskúti dûlõútra, mely Mindszentkállára vezet. Neve a honfoglalás körül itt letelepedett Kál nemzetség emlékét õrzi, hasonlóan a medence még létezõ, vagy már elpusztult, csak romjaiban létezõ településeihez (Szentbékkálla, Köveskál, vagy Kerekikál, Sóstókál). Mindszentkálla határában kitérõt tehetünk a kerekikáli templomromhoz, amely felett honfoglalás-kori földvár sáncai láthatók. A mindszentkállai templomhoz közel, a Kopasz-hegy keleti lábánál láthatjuk a törökök által felperzselt Kisfalud templomának romjait.A közelben fekvõ Szentbékkála hasonlóan hangulatos település, itt is csodálatos a kõtenger. Bizarr, meghökkentõ formájú óriási sziklaszirtek, sziklapadok között ingókövek, szél és víz marta kõhátak, a repedésekben megkapaszkodott cserjék, göcsörtös fácskák és az ágak fölül elõbukkanó templomtornyok, háztetõk régmúlt idõk meghitt idilljét idézik. Minden falunak van valami kis sajátossága, látványossága, melyet érdemes meglátogatni, mint például a középkori Velétei püspöki palota romjai. A szép mûemléktemplom mellett elhaladva, átvágva a falu lejtõs kis utcáin már a Fekete-hegyre kapaszkodunk. A hegy lábánál a töttöskáli templomrom tûnik elénk, feljebb érve a kis krátertavak közelében emelkedõ Eötvös-kilátó nyújt ragyogó lehetõséget, hogy visszatekintsünk eddigi utunkra, sõt beláthatjuk a még elõttünk állót is, leereszkedhetünk a Burnót-patak völgyében megbújó Árpád-kori településre, Balatonhenyére. A falu északi határában a Burnót patak völgyébõl egy érdekes, karszt-fennsíkra jutunk, majd Monoszlót érintve felmehetünk a 337 méter magas Hegyestûre is. A hegy északi felét az egykori kõbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelõtt mûködött bazaltvulkán belsejét. A megdermedt láva sokszögletû, függõleges oszlopok ezreibe vált el, a látvány európai viszonylatban is ritkaságnak számít. A bányából leereszkedve érjük el a hajdani Káli-falvak emlékét õrzõ Sóstókáli templomromot. Innen, a Kis-hegyestû tövében elhaladva, a kõtenger szélén juthatunk el Kõvágóörsre. Az itteni kis kõtenger természetes madáritatóival ismét szép látványt nyújt, szintúgy, mint a medence közepén ( Kõvágóörs és Köveskál között ) található Kornyi-tó. Kõvágóörsrõl erdõszélen (is) vezetõ úton közelítjük meg Révfülöpöt és az ecséri romtemplomot.
Néhány oldal, ahol lehet nézelődni, tájegységek szerint:
www.vendegvaro.hu
www.iranymagyarorszag.hu
www.utazzitthon.hu
Most viszont mennem kell, kökényt szedni, mert azt mondják az időjósok, h esni fog...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése