csapatunk most Mórra ment/
folyt a bor ott kint és bent/
ment a kilenc vadegér/
Kinga Túrsz volt a vezér.
borozgatánk Eduséknál/
térült s fordult, s jött egy fatál/
rajta kolbász-zsiradék/
bor, benne NO adalék.
alakult a hangulat/
uncsitesók közt is dagadt/
a frendcsip, bár még kissé suta/
DöBitang volt a terapeuta.
a paradicsom nyálas volt/
DöBitang így lett "élőből holt"/
mikor KingaTúrsz beetette/
a zöldséget meg kiöklelte.
dicshimnuszt zengett a Ducz/
mert DöBitang te nagyon tudsz!/
csak sört és vizet vegyített/
feledve a rövidet/
azért néha 1-1-et még "böfizett".
DragonZé is csatlakozott/
bár pár évet most letagadott/
de sebaj, elvagyunk mi így is/
mert lesz ez 50-60 úgyis.
járt utat a járatlanért/
feladtuk, de végül felért/
csapatunk a csóka-csúcsra/
85-öt írt az óra.
ezt a rejtélyt fejtsd meg komám!/
s hogyha bukszád nem túl sovány/
jövőre gyere velünk mórra/
meghívhatsz egy kostolóra.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: borfeszt. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: borfeszt. Összes bejegyzés megjelenítése
2009. március 21., szombat
Móri Borfeszt 2008. okt.
Móri borfeszt 2008.
Mint már olvasható volt, csodával határos módon jutottunk szálláshoz és nem is akármilyenhez. Július vége fele kezdtem el szervezni, abban a hiszemben, h talán még korai, de örülnék, ha tisztán láthatnám, h egyáltalán kit érdekel ez a hétvége. Nagyon hamar szembesülnöm kellett, h igen csak elkéstünk a szállásfoglalással. A sok telefonálgatás közepette és a tavalyi ismeretségnek köszönhetően két kedves segítőre találtam, és így lett szállásunk Csókakőn, jó árban, kellemes környezetben és nagyon jó felszereltséggel.
Eredeti terv szerint 6an érkeztünk volna a pénteki nap folyamán, ketten Bpről autóval, 1 Bpről busszal és mi hárman Győrből. A többiek DragonZével szombat délelőtt folyamán landoltak volna. De DragonZének sikerült magát klónoztatni és klónját elküldte Debrecenbe a koncerte - vagyis lemondta - és ő maga pénteken este lehozta a lányokat.
Úgy döntöttem, pénteken autóval közelítjük meg a tett helyszínét, és nem mással mint a Totoyával. :) Sunshine elvállalta a pilóta szerepet, mivel megkóstoltattam a többieket a diólikőrömmel. Hónom alá csaptam a beígért füves sütit és elindultunk Mórra. Járt utat járatlanért fel ne hagyd, jó nagyot kerültünk -ezt már csak útolag tudom - míg végre beértünk a városba. Hosszas okítgatás után parkolóhelyet is találtunk, majd gyalogszerrel megcéloztuk kedvenc pincé(m)nket. :) Még sikerült elkapni a Kormorán együttes utolsó fél óráját. Sztem ennek csak én örültem, mivel a többiek elég hangosan csevegtek közben. Javasoltam nekik, h míg ez tart nézzenek körül vagy épp induljanak el a pincéhez, hisz tudják az utat. De nem tágítottak mellőlem.
Strong Bull első szivatása: mikor már nagyon kezdtem unni, h ott hangoskodik mellettem és nem tudom nyugodtan hallgatni a zenét, adtam neki egy maflást. Viszont ő nem vette észre, h én voltam. Pont akkor ment el két rendőr mögöttünk. Tibi megkérdezte, h ki adta neki, majd teljes komolysággal válaszoltam, h ők - rendőrök - voltak, mivel hangoskodtál. Érdekes módon a többiek sem látták, h én voltam az elkövető mégsem vették be, h a rendőrök lehettek volna azok. Egész addig nem fedtem fel magam, míg Tibi majdnem utánuk nem ment, h mit képzelnek, ez testi sértés, stb. A Székely himnusz előtt hatalmas szél lett, majd totál megeredt az eső. Természetesen ilyen hogy esőkabát, esernyő nem volt nálunk, minden a szálláson pihent. :) Csuromvizesen értünk a pincébe, ahol mások is szerettek volna helyet kapni, de mi szerencsésebbek voltunk. Öröm, h újra látjuk egymást, füves süti átadás és hely foglalás.
A szokásos menüt kértük: paraszttál és irsai olivér. :) Isteni finom az a bor, teljesen mindegy, h száraz v édes. Kb. 10-f11 tájékán a többiek is betoppantak. Ők is kedvet kaptam egy paraszttálra, közben egy-két pálinka is lecsúszott a torkunkon.
Elindultunk a szállásra, viszont két különböző helyen volt a kocsink. A későn jövök mentek el először, de azt hittük, h ők is benéznek a sátorba, de mi ott is ragadtunk ők nem. Hajnali 2-f3ig roptuk a murván a táncot. Másnap nem lehetett a cipőmre ismerni, el is bujdokolt a kocsiba.
Mint már olvasható volt, csodával határos módon jutottunk szálláshoz és nem is akármilyenhez. Július vége fele kezdtem el szervezni, abban a hiszemben, h talán még korai, de örülnék, ha tisztán láthatnám, h egyáltalán kit érdekel ez a hétvége. Nagyon hamar szembesülnöm kellett, h igen csak elkéstünk a szállásfoglalással. A sok telefonálgatás közepette és a tavalyi ismeretségnek köszönhetően két kedves segítőre találtam, és így lett szállásunk Csókakőn, jó árban, kellemes környezetben és nagyon jó felszereltséggel.
Eredeti terv szerint 6an érkeztünk volna a pénteki nap folyamán, ketten Bpről autóval, 1 Bpről busszal és mi hárman Győrből. A többiek DragonZével szombat délelőtt folyamán landoltak volna. De DragonZének sikerült magát klónoztatni és klónját elküldte Debrecenbe a koncerte - vagyis lemondta - és ő maga pénteken este lehozta a lányokat.
Úgy döntöttem, pénteken autóval közelítjük meg a tett helyszínét, és nem mással mint a Totoyával. :) Sunshine elvállalta a pilóta szerepet, mivel megkóstoltattam a többieket a diólikőrömmel. Hónom alá csaptam a beígért füves sütit és elindultunk Mórra. Járt utat járatlanért fel ne hagyd, jó nagyot kerültünk -ezt már csak útolag tudom - míg végre beértünk a városba. Hosszas okítgatás után parkolóhelyet is találtunk, majd gyalogszerrel megcéloztuk kedvenc pincé(m)nket. :) Még sikerült elkapni a Kormorán együttes utolsó fél óráját. Sztem ennek csak én örültem, mivel a többiek elég hangosan csevegtek közben. Javasoltam nekik, h míg ez tart nézzenek körül vagy épp induljanak el a pincéhez, hisz tudják az utat. De nem tágítottak mellőlem.
Strong Bull első szivatása: mikor már nagyon kezdtem unni, h ott hangoskodik mellettem és nem tudom nyugodtan hallgatni a zenét, adtam neki egy maflást. Viszont ő nem vette észre, h én voltam. Pont akkor ment el két rendőr mögöttünk. Tibi megkérdezte, h ki adta neki, majd teljes komolysággal válaszoltam, h ők - rendőrök - voltak, mivel hangoskodtál. Érdekes módon a többiek sem látták, h én voltam az elkövető mégsem vették be, h a rendőrök lehettek volna azok. Egész addig nem fedtem fel magam, míg Tibi majdnem utánuk nem ment, h mit képzelnek, ez testi sértés, stb. A Székely himnusz előtt hatalmas szél lett, majd totál megeredt az eső. Természetesen ilyen hogy esőkabát, esernyő nem volt nálunk, minden a szálláson pihent. :) Csuromvizesen értünk a pincébe, ahol mások is szerettek volna helyet kapni, de mi szerencsésebbek voltunk. Öröm, h újra látjuk egymást, füves süti átadás és hely foglalás.
A szokásos menüt kértük: paraszttál és irsai olivér. :) Isteni finom az a bor, teljesen mindegy, h száraz v édes. Kb. 10-f11 tájékán a többiek is betoppantak. Ők is kedvet kaptam egy paraszttálra, közben egy-két pálinka is lecsúszott a torkunkon.
Elindultunk a szállásra, viszont két különböző helyen volt a kocsink. A későn jövök mentek el először, de azt hittük, h ők is benéznek a sátorba, de mi ott is ragadtunk ők nem. Hajnali 2-f3ig roptuk a murván a táncot. Másnap nem lehetett a cipőmre ismerni, el is bujdokolt a kocsiba.
Móri Borfeszt 2008. okt. - 2. nap
Szintén csodával határos módon, annyira jók voltak a szeszes italok, h másnap szinte semmi bajom nem volt tőlük úgy 10 órára és utána sem. Előtte azért még kellett nyugtatgatni a szobát, h álljon már le. :)))
Mivel Woodstocknak hétfőn volt a szülinapja, gondoltam meg kellene lepni egy kis ajándékkal. Mikor sütöttem a sütit, nem gondoltam, h ugyanabba formába kétszer nem fog sikerülni megsütni a masszát. Így kiötlöttük, h tortaformába fog kerülni. Találtunk vhol a szekrény mélyén csillag formát, amit porcukrozva szépen mutat a barna sütin. A tortát a fiúk lakosztályában rejtettem el, ahova W nem léphetett be. :) Egészen szombat délutánig. A reggelik mindig nőcis lakosztályban zajlottak, amit akár lehetne nevezni korai ebédnek is. :) Szombaton keresztanyám kuglófja vitte a primet, igazságosan el lett osztva...
Mielőtt elindultunk volna a Csókakői várba, ketten átmentünk, meggyújtottuk a gyertyákat és megleptük Woodstockot. Úgy érzem, sikerült, és talán örült is az ajándéknak (egy irish cream ízesítésű kávé, egy rooibos-ginzeng-gyömbér tea mindegyik praktikus fémdobozban és egy lekvártartó csorgató nélkül ill. egy sajátkészítésű eperlekvár).
Reggel mikor felébredtem, kinéztem és esett az eső. Gondoltam, azért lesz olyan szerencsénk, mint Szigligeten, h mire elindulunk a várba, kiderül az ég. Kiderült, de fújt a szél és elég hideg is volt. Szerencsére, felöltöztem. De egy idő után kezdett melegem lenni, mert elhagytuk a járt utat és vmi nagyon meredek - számomra legalábbis - utat választottak a többiek és azon hódítottuk meg a várat, teljesen a csúcsig, ahol Sziszkó próbálta felolvasni a történetét. :)
Lefelére, szerencsére egy másik utat választottunk, egy lightosabbat. Útközben szőlőt, fügét, almát és diót eszegettünk. Kicsit megmelegedtünk, eszegettünk a tortából - befüveztünk - és elindultunk volna a busszal a városba, ha épp nem 1 perccel a busz indulás előtt indulunk el. :)))) Stoppolás lett a vége. 3as turnusokban. 1. Dr. Ducz-Woodstock-Sziszkó, 2. Pinyő-SörösZé-Sunshine 3. Strong Bull - mivel még komótosan visszaballagott pulcsiért és ugyanilyen lendülettel újra megérkezett körünkbe - DragonZé és szerény személyem. Az első két turnus sikeresen eljutott az elágazásig, majd onnét minimális várakozással a városba, addig nekünk egy átszállásmentes ismerős autós jutott. Beszállunk, majd hátraszól a nőci: "Te ugye a Sárkány Zoli vagy, az egyetemről?" Ez aztán már tényleg hihetetlen. Szinte együtt érkeztünk meg a parkolóba is.
Megtekintettük a Lamberg kastélyt, ami most könyvtárként üzemel, illve kiállításoknak ad helyet. Majd zeneszóra lettünk figyelmesek, a fúvos zenekarok felvonulása zajlott éppen. Mivel nagyon hideg volt aznap, forralt bort kerestünk. De sehol nem találtunk. Elindultunk a pincék felé, közben kígyót simogattunk. Miközben a Frey pince előtt tanakodtunk, h itt bizony nincs hely, jött egy kis hölgy, aki odakiáltott, mintha hallotta volna, h mit is kerestünk valójában: "gyertek velem, itt a forralt bor" Mint a kiskacsák az anyjuk után úgy mentünk mi is utána. Hirtelen rendelt talán 6 forralt bor, közben kiderült, h akad itt finom pecsenyezsíros kenyér is, erre is lecsaptunk. Egyszer SB szóbaelegyedett egy őszülő férfival, akiről kiderült, h a Frey pince gazdája. A zsíros kenyeres bácsi kerített nekünk helyet, de jól össze kellett magunkat húzni. Sok jó ember, kis helyen is elfér alapon, ez sikerült is. Itt olyan emberek mellé kerültünk, akik Sziszkó nagypapája környékén laknak v laktak. Mondhatnám azt is, h földieink. - Somorgyaiak. Bár mikor anyunak próbáltam elmagyarázni, ő azt mondta, h Lendalfiak, mindengy ismeretlen ismerősök - Ebben a pincébe Pali bácsi hegedűn kísérte a nótázni vágyókat. Woodstock és Strong Bull elmélkedtek az időről a pincében. (Most hogy egy frappáns előszót kerestem idézet gyanánt, ezt leltem helyette, ami pont ide illik):
"A múlt, a jelen és a jövő nem az idő, hanem az elme részei. Az, ami többé nincs az elme előtt, múlttá válik. Az, ami most előtte van, a jelen. És az, amelyik hamarosan az elme elé kerül, a jövő.A múlt az, ami nincs többé előtted.A jövő az, ami még nincs előtted.És a jelen az, ami épp most van előtted, de már csúszik kifelé a látóteredből. Mindjárt múlt lesz belőle... Ha nem ragaszkodsz a múlthoz... Mert a múlthoz kötődni nagy ostobaság, hiszen már nincs ott - az a vonat már elment. Ami elmúlt, elmúlt! És a jelenhez se ragaszkodj, mert az is elmúlik, és abból is hamarosan múlt lesz. Ne kapaszkodj a jövőbe se - a reményekbe, a képzelgéseidbe a terveidbe - mert a holnapból ma lesz, és hamarosan tegnappá válik az is. Egyszer mindenből tegnap lesz. Minden kicsúszik a kezeid közül. A ragaszkodás mindenképpen szenvedést fog okozni. Inkább engedj el mindent."
Osho
A Kettes turnus úgy döntött, h kimerészkedik a hidegbe és megnézni Balázsy Betti és Varga Feri duót, jól át is fagytak. Mikor visszaértek, kezdtem forszírozni, h nekem bizony át kell mennem a másik pincébe, mert ígértem egy kis diólikőrt oda is. Mikor átmentünk, többen éreztették velem, h ez bizony rossz döntés volt, h ott hagytuk a biztos helyünket, mert itt már szinte álló hely is alig maradt. Szó szót követett, majd elhagytuk a helyet. Mikor már kezdtük a sátrat megpillantani, Emőke keresett, h visszamegyünk-e még, mert fel fog szabadulni egy asztal, de sietni kell. Végül is 5en értünk oda, a többiek inkább a sátorozást választották. De ez az odaérés se volt semmi. Futottam, a helyért, h legyen. Állítólag Strong Bull majdnem kisodródott a kanyarban, annyira sietett. De lett helyünk. Dr Ducz meghívott minket egy sajttálra és finom borra.
Tibi második szivatása: A sajttál közepén egy fogpiszkálón egy koktél paradicsom figyelt. Azt már csak utólag észleltem, h ez alatt viszont egy erős paprika kandikált ki. Tibi e hétvégi szólása, minél több paradicsomot had egyek, attól jobban feláll. :)))) El kezdtem lóbálni a fogpiszkás paradicsomot, de ő nem vette észre. Lóbálom, lóbálom, egyszercsak fogom és beteszem a számba. De abban a pillanatban észlelem is, h az erős paprika rendesen beerősített a paradicsomnál. Amilyen gyorsan jutott a számba, olyan gyorsan is jött ki onnét. Gyors borivászat, ásványvíz, minden, ami folyadék és hűt. Mondtam, most leszek igazi sárkányfűárus és tűzet is okádok, ha kell. Tibi ebből semmit nem vett észre továbbra sem. Lóbálok tovább, majd megkérdem, h kér-e paradicsomot - ugyanazt, amelyik nálam is járt - majd rábólintott. Egy gyors mozdulattal, betömte a szájába. Ő nem észlelte az erősséget, csak miután lehúzta a pálcikáról, rágott rajta egy-kettőt és kiköpte, szegény paradicsom az asztalon kötött ki. Első szivatás, h erős volt, második döbbenet, h már járt nálam is paradicsom...
F12 tájékán megérkeztek a többiek is, azzal a felszólítással, h ők mennének haza. Hát itt kissé ledöbbentem, szombaton este fél 12kor fesztivál idején, hazamennek. Hááát, itt kicsit nagyon csalódtam a társaságban. Ezt vártuk már mióta, h megint egy jót bulizunk és hazamennek. Hát menjenek. Végül is 4en maradtunk, Woodstock, Dr. Ducz, Strong Bull és én. Mikor már kezdett laposodni a hangulat, két asztal "nótára" fakadt. Előkerültek a lézer kardok is. :) - a nótás kedvek idővel hallhatóak lesznek, ha a videóalbum is engedi publikálni a fájlokat - Kb. hajnali f1-1 tájékán lightos búcsúzkodás után, mondván jövök vasárnap délután is, odébb álltunk. Irány a sátor. Eszméletlen sokan voltak. Most nem merészkedtünk a murvás terepig. Viszont Tibi itt is megpörgette a lányokat, mint kurva a retikült. Ezt az intenzitást a nagy színpad előtt sem hagyta abba az utolsó két szám erejéig.
Elindultunk taxit fogni. Kaptam egy telószámot, amihez nem fűztek sok reményt, h felveszi az illető. Kértem az égieket, h küldjenek felénk egy szabad taxit, miközben persze szorgosan hívtam az illetőt. Illető nem veszi fel, szabad taxit sikeresen leintették a társaim és irány kedvező árfekvésben a szállás. Utólag jutott el a tudatomig, a taxi telszámában benne volt a 444... :) Szintén fél 3 tájékán estünk a szállásra. Még levezető beszélgetést tartott Dr.Ducz és Stong Bull, szeretet puszival búcsúzkodtunk
Mivel Woodstocknak hétfőn volt a szülinapja, gondoltam meg kellene lepni egy kis ajándékkal. Mikor sütöttem a sütit, nem gondoltam, h ugyanabba formába kétszer nem fog sikerülni megsütni a masszát. Így kiötlöttük, h tortaformába fog kerülni. Találtunk vhol a szekrény mélyén csillag formát, amit porcukrozva szépen mutat a barna sütin. A tortát a fiúk lakosztályában rejtettem el, ahova W nem léphetett be. :) Egészen szombat délutánig. A reggelik mindig nőcis lakosztályban zajlottak, amit akár lehetne nevezni korai ebédnek is. :) Szombaton keresztanyám kuglófja vitte a primet, igazságosan el lett osztva...
Mielőtt elindultunk volna a Csókakői várba, ketten átmentünk, meggyújtottuk a gyertyákat és megleptük Woodstockot. Úgy érzem, sikerült, és talán örült is az ajándéknak (egy irish cream ízesítésű kávé, egy rooibos-ginzeng-gyömbér tea mindegyik praktikus fémdobozban és egy lekvártartó csorgató nélkül ill. egy sajátkészítésű eperlekvár).
Reggel mikor felébredtem, kinéztem és esett az eső. Gondoltam, azért lesz olyan szerencsénk, mint Szigligeten, h mire elindulunk a várba, kiderül az ég. Kiderült, de fújt a szél és elég hideg is volt. Szerencsére, felöltöztem. De egy idő után kezdett melegem lenni, mert elhagytuk a járt utat és vmi nagyon meredek - számomra legalábbis - utat választottak a többiek és azon hódítottuk meg a várat, teljesen a csúcsig, ahol Sziszkó próbálta felolvasni a történetét. :)
Lefelére, szerencsére egy másik utat választottunk, egy lightosabbat. Útközben szőlőt, fügét, almát és diót eszegettünk. Kicsit megmelegedtünk, eszegettünk a tortából - befüveztünk - és elindultunk volna a busszal a városba, ha épp nem 1 perccel a busz indulás előtt indulunk el. :)))) Stoppolás lett a vége. 3as turnusokban. 1. Dr. Ducz-Woodstock-Sziszkó, 2. Pinyő-SörösZé-Sunshine 3. Strong Bull - mivel még komótosan visszaballagott pulcsiért és ugyanilyen lendülettel újra megérkezett körünkbe - DragonZé és szerény személyem. Az első két turnus sikeresen eljutott az elágazásig, majd onnét minimális várakozással a városba, addig nekünk egy átszállásmentes ismerős autós jutott. Beszállunk, majd hátraszól a nőci: "Te ugye a Sárkány Zoli vagy, az egyetemről?" Ez aztán már tényleg hihetetlen. Szinte együtt érkeztünk meg a parkolóba is.
Megtekintettük a Lamberg kastélyt, ami most könyvtárként üzemel, illve kiállításoknak ad helyet. Majd zeneszóra lettünk figyelmesek, a fúvos zenekarok felvonulása zajlott éppen. Mivel nagyon hideg volt aznap, forralt bort kerestünk. De sehol nem találtunk. Elindultunk a pincék felé, közben kígyót simogattunk. Miközben a Frey pince előtt tanakodtunk, h itt bizony nincs hely, jött egy kis hölgy, aki odakiáltott, mintha hallotta volna, h mit is kerestünk valójában: "gyertek velem, itt a forralt bor" Mint a kiskacsák az anyjuk után úgy mentünk mi is utána. Hirtelen rendelt talán 6 forralt bor, közben kiderült, h akad itt finom pecsenyezsíros kenyér is, erre is lecsaptunk. Egyszer SB szóbaelegyedett egy őszülő férfival, akiről kiderült, h a Frey pince gazdája. A zsíros kenyeres bácsi kerített nekünk helyet, de jól össze kellett magunkat húzni. Sok jó ember, kis helyen is elfér alapon, ez sikerült is. Itt olyan emberek mellé kerültünk, akik Sziszkó nagypapája környékén laknak v laktak. Mondhatnám azt is, h földieink. - Somorgyaiak. Bár mikor anyunak próbáltam elmagyarázni, ő azt mondta, h Lendalfiak, mindengy ismeretlen ismerősök - Ebben a pincébe Pali bácsi hegedűn kísérte a nótázni vágyókat. Woodstock és Strong Bull elmélkedtek az időről a pincében. (Most hogy egy frappáns előszót kerestem idézet gyanánt, ezt leltem helyette, ami pont ide illik):
"A múlt, a jelen és a jövő nem az idő, hanem az elme részei. Az, ami többé nincs az elme előtt, múlttá válik. Az, ami most előtte van, a jelen. És az, amelyik hamarosan az elme elé kerül, a jövő.A múlt az, ami nincs többé előtted.A jövő az, ami még nincs előtted.És a jelen az, ami épp most van előtted, de már csúszik kifelé a látóteredből. Mindjárt múlt lesz belőle... Ha nem ragaszkodsz a múlthoz... Mert a múlthoz kötődni nagy ostobaság, hiszen már nincs ott - az a vonat már elment. Ami elmúlt, elmúlt! És a jelenhez se ragaszkodj, mert az is elmúlik, és abból is hamarosan múlt lesz. Ne kapaszkodj a jövőbe se - a reményekbe, a képzelgéseidbe a terveidbe - mert a holnapból ma lesz, és hamarosan tegnappá válik az is. Egyszer mindenből tegnap lesz. Minden kicsúszik a kezeid közül. A ragaszkodás mindenképpen szenvedést fog okozni. Inkább engedj el mindent."
Osho
A Kettes turnus úgy döntött, h kimerészkedik a hidegbe és megnézni Balázsy Betti és Varga Feri duót, jól át is fagytak. Mikor visszaértek, kezdtem forszírozni, h nekem bizony át kell mennem a másik pincébe, mert ígértem egy kis diólikőrt oda is. Mikor átmentünk, többen éreztették velem, h ez bizony rossz döntés volt, h ott hagytuk a biztos helyünket, mert itt már szinte álló hely is alig maradt. Szó szót követett, majd elhagytuk a helyet. Mikor már kezdtük a sátrat megpillantani, Emőke keresett, h visszamegyünk-e még, mert fel fog szabadulni egy asztal, de sietni kell. Végül is 5en értünk oda, a többiek inkább a sátorozást választották. De ez az odaérés se volt semmi. Futottam, a helyért, h legyen. Állítólag Strong Bull majdnem kisodródott a kanyarban, annyira sietett. De lett helyünk. Dr Ducz meghívott minket egy sajttálra és finom borra.
Tibi második szivatása: A sajttál közepén egy fogpiszkálón egy koktél paradicsom figyelt. Azt már csak utólag észleltem, h ez alatt viszont egy erős paprika kandikált ki. Tibi e hétvégi szólása, minél több paradicsomot had egyek, attól jobban feláll. :)))) El kezdtem lóbálni a fogpiszkás paradicsomot, de ő nem vette észre. Lóbálom, lóbálom, egyszercsak fogom és beteszem a számba. De abban a pillanatban észlelem is, h az erős paprika rendesen beerősített a paradicsomnál. Amilyen gyorsan jutott a számba, olyan gyorsan is jött ki onnét. Gyors borivászat, ásványvíz, minden, ami folyadék és hűt. Mondtam, most leszek igazi sárkányfűárus és tűzet is okádok, ha kell. Tibi ebből semmit nem vett észre továbbra sem. Lóbálok tovább, majd megkérdem, h kér-e paradicsomot - ugyanazt, amelyik nálam is járt - majd rábólintott. Egy gyors mozdulattal, betömte a szájába. Ő nem észlelte az erősséget, csak miután lehúzta a pálcikáról, rágott rajta egy-kettőt és kiköpte, szegény paradicsom az asztalon kötött ki. Első szivatás, h erős volt, második döbbenet, h már járt nálam is paradicsom...
F12 tájékán megérkeztek a többiek is, azzal a felszólítással, h ők mennének haza. Hát itt kissé ledöbbentem, szombaton este fél 12kor fesztivál idején, hazamennek. Hááát, itt kicsit nagyon csalódtam a társaságban. Ezt vártuk már mióta, h megint egy jót bulizunk és hazamennek. Hát menjenek. Végül is 4en maradtunk, Woodstock, Dr. Ducz, Strong Bull és én. Mikor már kezdett laposodni a hangulat, két asztal "nótára" fakadt. Előkerültek a lézer kardok is. :) - a nótás kedvek idővel hallhatóak lesznek, ha a videóalbum is engedi publikálni a fájlokat - Kb. hajnali f1-1 tájékán lightos búcsúzkodás után, mondván jövök vasárnap délután is, odébb álltunk. Irány a sátor. Eszméletlen sokan voltak. Most nem merészkedtünk a murvás terepig. Viszont Tibi itt is megpörgette a lányokat, mint kurva a retikült. Ezt az intenzitást a nagy színpad előtt sem hagyta abba az utolsó két szám erejéig.
Elindultunk taxit fogni. Kaptam egy telószámot, amihez nem fűztek sok reményt, h felveszi az illető. Kértem az égieket, h küldjenek felénk egy szabad taxit, miközben persze szorgosan hívtam az illetőt. Illető nem veszi fel, szabad taxit sikeresen leintették a társaim és irány kedvező árfekvésben a szállás. Utólag jutott el a tudatomig, a taxi telszámában benne volt a 444... :) Szintén fél 3 tájékán estünk a szállásra. Még levezető beszélgetést tartott Dr.Ducz és Stong Bull, szeretet puszival búcsúzkodtunk
Móri Borfeszt 2008. okt. - 3. nap
Vasárnap délelőtt relatíve korán kelés (f10), DragonZének sietni kellett a fővárosba egy vízilabda rangadóra. Dr Ducz és Woodstock is úgy döntött, h vele tartanak. Amit ő csak reggel tudott meg. Így viszont lemaradt a Fehérvárcsurgói kastély látogatásról. Kb. délután 1 óra tájékán sikerült is elindulunk a kastély felé. A kulcsok leadásra kerültek a szembeszomszédhoz Marci bácsihoz, aki sztem még órákig mesélt volna Pinyőnek, de az időszorított, mivel este melózni mentem.
A kastélyban egy svéd csoporthoz csapódtunk, amit nem szabadott volna. Az idegenvezető azzal ijesztegett, h majdnem bezárt minket. De szemfüles SörösZé észlelte, h a hátsó ajtó kulcsa még benn figyelt a zárban. Nagyon jól nézhetett ki és remélhetőleg nagyon jól is fog kinézni, ha majdan elkészül. Kivülről, nekem tetszett. Tettünk egy sétát a parkban, megnéztük - kerítésen át - a csipke teraszt és a susnyáson keresztül eljtutott a náddal benőtt tóhoz. :)))
Innen Mór felé vettük az irányt, ahol megcéloztuk, újra - mivel szombaton este is próbálkoztunk sikertelenül - a Bormúzeum éttermet - v vmi ilyesmi a neve. Szombati ismerősökbe botlottunk, közölték, h finom az étel, de sokat kell rá várni. Frankó. 6 féle étel közül lehetett választani. De mindegyikünk ugyanazt a levest szemelte ki, pechünkre. Mivel délután 3 óra tájékán már csak 1 adag májgombóclevesük volt. Ez elég durva. Majdnem kértük az 1 adagot 6 kanállal. :))) Így leves elmaradt. Sunshine megkockáztatott még egy desszertet is. Valóban fél órát, vagy talán még többet is kellett rá várni , végül is finom volt. A tányérokat egy másik - számomra szimpatikusabb, közvetlenebb - pincér szedte le, említettük neki, h még rendeltünk desszertet is. Pár pillanat múlva, örömtől ittas arccal megjelent 3 rétessel. Majd hamar le is törtük, mivel mi csak 1 somlóit rendeltünk, mire ő: "pedig úgy megörültem, h találtam vmi desszertet". Nem várakoztatta sokáig Sunshine-t hamar elő is került a somlói galuska.
Közben egy félszivatás is sikeredett, szintén Tibinek.:) A tévéken a szálláson rá volt írva, h eladó és 2000Ft. Tibihez már úgy közvetítettük, h minden egyes bekapcsolásnál 2000Ftot kell fizetni. Szívás, mert pénteken is ment a tv és talán szombaton is, mivel ezt az összeget nem hagytuk ott, lehet, h majd utólag pótolnunk kell. Ez már nem volt olyan nagy durranás, mint az előző kettő, de azért ezt is megette. :))))))
Ebéd után, leváltam a maradék társaságtól és megbeszéltük, h f5kor találkozunk a kocsinál. Elindultam a Móri Borok Háza fele, de behúzott zsalukra és zárt ajtókra leltem. Nem bánkódtam elindultam egyedül bandukolni. Az igazat megvallva szinte jól is esett egy kis egyedüllét. Útközben beszereztem otthonra egy kis borocskut, irsai olivért édest és a kútra fél liter szárazat. Láttam egy keveset a felvonulásból is, vettem egy kis aszalványt, aztán már szinte sietnem is kellett, h időben odaérjek az autóhoz. (A hétvége folyamán még vásároltam, istenien finom bodzavirág izű akácmézet, annyira gáz, h olyan messze van ez a termelő is tőlem...).
Időben eszméltem, h az út le van zárva, ahol bejöttünk, szóba elegyedtem a rendőrcsávóval, aki javasolt egy egérutat, amit egy idő elvesztettem ill. egy kb 10 perces várakozást az út felszabadulásához. Miután elbúcsúztunk egymástól, bevágodtunk az autóba, megfordulás és irány a felszabadult úton haza. Közben landolt egy sms, vasárnap délután fél 5kor:"megnézitek a házamat?" Visszaírtam: "hogy sajna nekem ez már nem fog összejönni, mivel megyek melózni" Mivel Tibi nem talál oda, ezért senki nem jutott el az 1 évvel ezelőtti házromboló ünnepség helyszínére...(Sajnálom, ha őszinték lettek volna az emberek, annak idején, akkor az én mesém is másképp szólna...)
A fiúkat Győrben kiraktam - és igen, elfelejtettem felmenni az üvegekért - vágtattam hazafelé, de így is előbb értek utól, mint ahogy számítottam rá. Az első hívás 3/4 6kor ért, akkor kb. az otthontól még 3/4 órányira voltam, nemhogy a melóhelytől, de szerencsére ez csak amolyan előhívás volt. Bár a fuvszervezőt majdnem megfejbekültem az éteren keresztül, SAP számot kért. A 3 év alatt megtanulhatták volna, h vasárnap és a többi napokon is csak akkor vaguynk ott ténylegesen, ha a kocsik is. Sebaj. Ők már csak ilyenek. Alig léptem át a falutáblát, bocsánat város, már csörögtek is: "indulunk", kis lassításra intettem, mivel még nem értem haza, át is kell cuccolni stb. Ráadásul a hazafele úton majdnem sikerült mély álomba is merülnöm. :) Mikor betoppantam a kútra, épp mondták, h biztos azért kések, mert tegnap beboroztam. Hááát, volt benne némi igazság, de annyira nem volt gáz ez a hétvége, mint a többi, mivel nem fogyott el 1 üveg cola (a másnapokon, nem bírtam más meginni, csak coca-colát, a fiúk mondták is, h hogyan bírom meginni a kátrányt. Ebben az évben már talán csak 2x fordult elő velem...)
A lényeg, a lényeg, a kisebb súrlódásokat leszámítva jól éreztem magam. Elméletileg már most ajánlatos lenne lefoglalni - szóban legalább - a szállást jövő ilyenkorra. De ki tudja még mi lesz addig...
A kastélyban egy svéd csoporthoz csapódtunk, amit nem szabadott volna. Az idegenvezető azzal ijesztegett, h majdnem bezárt minket. De szemfüles SörösZé észlelte, h a hátsó ajtó kulcsa még benn figyelt a zárban. Nagyon jól nézhetett ki és remélhetőleg nagyon jól is fog kinézni, ha majdan elkészül. Kivülről, nekem tetszett. Tettünk egy sétát a parkban, megnéztük - kerítésen át - a csipke teraszt és a susnyáson keresztül eljtutott a náddal benőtt tóhoz. :)))
Innen Mór felé vettük az irányt, ahol megcéloztuk, újra - mivel szombaton este is próbálkoztunk sikertelenül - a Bormúzeum éttermet - v vmi ilyesmi a neve. Szombati ismerősökbe botlottunk, közölték, h finom az étel, de sokat kell rá várni. Frankó. 6 féle étel közül lehetett választani. De mindegyikünk ugyanazt a levest szemelte ki, pechünkre. Mivel délután 3 óra tájékán már csak 1 adag májgombóclevesük volt. Ez elég durva. Majdnem kértük az 1 adagot 6 kanállal. :))) Így leves elmaradt. Sunshine megkockáztatott még egy desszertet is. Valóban fél órát, vagy talán még többet is kellett rá várni , végül is finom volt. A tányérokat egy másik - számomra szimpatikusabb, közvetlenebb - pincér szedte le, említettük neki, h még rendeltünk desszertet is. Pár pillanat múlva, örömtől ittas arccal megjelent 3 rétessel. Majd hamar le is törtük, mivel mi csak 1 somlóit rendeltünk, mire ő: "pedig úgy megörültem, h találtam vmi desszertet". Nem várakoztatta sokáig Sunshine-t hamar elő is került a somlói galuska.
Közben egy félszivatás is sikeredett, szintén Tibinek.:) A tévéken a szálláson rá volt írva, h eladó és 2000Ft. Tibihez már úgy közvetítettük, h minden egyes bekapcsolásnál 2000Ftot kell fizetni. Szívás, mert pénteken is ment a tv és talán szombaton is, mivel ezt az összeget nem hagytuk ott, lehet, h majd utólag pótolnunk kell. Ez már nem volt olyan nagy durranás, mint az előző kettő, de azért ezt is megette. :))))))
Ebéd után, leváltam a maradék társaságtól és megbeszéltük, h f5kor találkozunk a kocsinál. Elindultam a Móri Borok Háza fele, de behúzott zsalukra és zárt ajtókra leltem. Nem bánkódtam elindultam egyedül bandukolni. Az igazat megvallva szinte jól is esett egy kis egyedüllét. Útközben beszereztem otthonra egy kis borocskut, irsai olivért édest és a kútra fél liter szárazat. Láttam egy keveset a felvonulásból is, vettem egy kis aszalványt, aztán már szinte sietnem is kellett, h időben odaérjek az autóhoz. (A hétvége folyamán még vásároltam, istenien finom bodzavirág izű akácmézet, annyira gáz, h olyan messze van ez a termelő is tőlem...).
Időben eszméltem, h az út le van zárva, ahol bejöttünk, szóba elegyedtem a rendőrcsávóval, aki javasolt egy egérutat, amit egy idő elvesztettem ill. egy kb 10 perces várakozást az út felszabadulásához. Miután elbúcsúztunk egymástól, bevágodtunk az autóba, megfordulás és irány a felszabadult úton haza. Közben landolt egy sms, vasárnap délután fél 5kor:"megnézitek a házamat?" Visszaírtam: "hogy sajna nekem ez már nem fog összejönni, mivel megyek melózni" Mivel Tibi nem talál oda, ezért senki nem jutott el az 1 évvel ezelőtti házromboló ünnepség helyszínére...(Sajnálom, ha őszinték lettek volna az emberek, annak idején, akkor az én mesém is másképp szólna...)
A fiúkat Győrben kiraktam - és igen, elfelejtettem felmenni az üvegekért - vágtattam hazafelé, de így is előbb értek utól, mint ahogy számítottam rá. Az első hívás 3/4 6kor ért, akkor kb. az otthontól még 3/4 órányira voltam, nemhogy a melóhelytől, de szerencsére ez csak amolyan előhívás volt. Bár a fuvszervezőt majdnem megfejbekültem az éteren keresztül, SAP számot kért. A 3 év alatt megtanulhatták volna, h vasárnap és a többi napokon is csak akkor vaguynk ott ténylegesen, ha a kocsik is. Sebaj. Ők már csak ilyenek. Alig léptem át a falutáblát, bocsánat város, már csörögtek is: "indulunk", kis lassításra intettem, mivel még nem értem haza, át is kell cuccolni stb. Ráadásul a hazafele úton majdnem sikerült mély álomba is merülnöm. :) Mikor betoppantam a kútra, épp mondták, h biztos azért kések, mert tegnap beboroztam. Hááát, volt benne némi igazság, de annyira nem volt gáz ez a hétvége, mint a többi, mivel nem fogyott el 1 üveg cola (a másnapokon, nem bírtam más meginni, csak coca-colát, a fiúk mondták is, h hogyan bírom meginni a kátrányt. Ebben az évben már talán csak 2x fordult elő velem...)
A lényeg, a lényeg, a kisebb súrlódásokat leszámítva jól éreztem magam. Elméletileg már most ajánlatos lenne lefoglalni - szóban legalább - a szállást jövő ilyenkorra. De ki tudja még mi lesz addig...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)