Felfelé gurulnak az autók...

... Budfalva és Kapnikbánya között

Feltöltve: 2008-04-18 21:40

Máramaros megyében Budfalva és Kapnikbánya között egy érdekes jelenséget figyelhetünk meg: ha netalán lefullad az autónk az emelkedőn, nem gurulunk vissza, sőt a kocsi motor nélkül is felmegy a dombra. Egyesek szerint az ördög műve, mások meg a természet tréfáját sejtik a jelenség mögött, tudományos magyarázatot azonban az itt lakók nem tudnak adni rá.

Kapnikbánya és Budfalva között mesebeli táj fogadja a látogatókat: havasok, gyönyörű legelők, amelyeken a magasság miatt még nyoma sincs a tavasznak. A tájnak még saját ferdetornya is van, igaz, itt csak egy fatemplom áll egészen furcsa szögben, viszont a térségben, nem ez az egyetlen furcsaság.


Íme egy ezt igazoló kísérlet: a sofőr leállítja a motort, kiveszi sebességből az autót, felemeli lábát a gázpedálról, s mindezek ellenére az autó halad előre. Ez természetes lenne, ha dombon lefele vezetne az út, de ahogy a vízmérték is mutatja, itt pont az ellenkezője történik.
Néhány kilométerrel arrébb más érdeklődőket is a táj sajátos fizikája foglalkoztatja. Amint a gépkocsivezetők észreveszik a kísérletezést, felbátorodnak, ők is ki akarják próbálni: valóságos dugó alakul ki a két települést összekötő úton. Itt a kocsik visszafele gurulnak, és csak természetes, hogy itt is hegynek felfele. A budfalviak pedig csak csodálkoznak a környék furcsaságán.
A tudományos magyarázatot egyelőre nem ismerik, egyes szakértők szerint a titok abban rejlik, hogy a domb magasabbik pontján esetleg mágneses erőkkel rendelkező fémek lennének. Más rejtvényfejtők úgy vélik: nehézfémek vannak az út alatt, és azok fordítják meg a gravitációt. Bármi is legyen, a vidék idegenforgalmának mindenképpen jót tesz.

Komolyabb vizsgálatot igényel

Härtlein Károly a Duna Televízió stúdiójában elmondta: érzékeink, így a látásunk vízszintes irányban könnyen becsapható. A jelenség bizonyítására vagy megcáfolására a kisméretű vízmértéknél alaposabb vizsgálatot tart célszerűnek. A fizikus az emberi érzékek becsapására egy papírsárkányt is bemutatott, melynek tekintete mindig az őt mutató kamerára szegeződött, bármerre is mozgott.
Lakner Sándor kántor Nyírbátorban él és dolgozik, ám jól ismeri a helyet, hiszen ezen a titokkal övezett helyet tekinti szülőhazájának. Elmondta: a jelenségről már évek óta tudnak, és azt tartják igazán furcsának, hogy dimbes-dombos utakon csupán ezen az egy helyen tapasztalják a jelenséget.

Dunatv.hu/ESZAON

és egy másik cikk, az okokat taglalja:


Miért gurul felfelé az autó?
„A romániai Aknasugatag közelében van egy hely, egy emelkedő, ahol az autó leállított motorral felfelé indul el, mintha „valami húzná” felfelé. Mi állhat a jelenség hátterében?”
Hirdetés (x)
A Földön számos helyen, szinte az összes kontinensen előfordulnak olyan „emelkedők”, melyeken az üresbe tett autó, labda vagy bármilyen gurulni képes tárgy látszólag felfelé indul meg. Ezeket angolul gravity hill-nek (gravitációs hegy) nevezik, és sok település a turisták odavonzása érdekében misztikus felhangokkal reklámozza a „csodát”.

Sokan kísértetek, UFO-k, mágneses torzulások, gravitációs anomáliák számlájára írják a jelenséget. Számos kutatócsoport végzett az ilyen gravitációs hegyeken különféle méréseket, és mindannyian arra jutottak, hogy a gravitáció – melynek mértéke nem tökéletesen egyforma a Föld minden pontján – nem tér el szignifikánsan a lejtő különböző pontjain.

A jelenség hátterében optikai csalódás áll. Az emelkedő valójában lejtő, azaz amit a legalsó pontjának gondolunk, az a legfelső pont és viszont. Aki már járt ilyen helyen (én magam is), kapásból rávágná: de hát saját szememmel láttam, hogy emelkedik! Az optikai csalódások már csak ilyenek. Az imént említett kutatócsoportok igazolták, hogy a lejtő végpontjainak tengerszint feletti magassága eltérő: az alja van magasabban
Az optikai illúziót az hozza létre, hogy ezeken a helyeken a horizont vagy nem látható (pl. sűrű erdő), vagy valami miatt torzul, elferdül (lankás domboldal a szemhatáron). Az is segítheti az érzéki csalódást, ha nincsenek jelen viszonyítási alapként szolgáló tereptárgyak, például fák. A fák növése, dőlése szintén becsapós lehet, ha ahelyett, hogy függőlegesen
állnának, megdőlnek egy adott irányba, emelkedő látszatát kelthetik. Ugyanígy az is beugrathat, ha a távolban lévő fák magasabbra vagy alacsonyabbra nőnek, mint a közelebbiek.

Olyan is előfordul, hogy az út, amelyen eredetileg haladunk, hosszan, egyenletesen, kis mértékben lejt, és ugyanígy a szemhatáron belüli táj is követi ezt. Így a szemünk és agyunk hozzászokik, és úgy értelmezi, mintha vízszintesen haladnánk. Amikor elérkezünk a „varázsemelkedő” aljához, úgy érezzük, hogy felfelé gurul rajta az autó, holott a vízszinteshez képest továbbra is lejtőn vagyunk, pusztán az eredeti lejtéshez viszonyítva kisebb a pálya meredeksége.

Bíró Zsuzsa

www.geographic.hu